Ha csak részben is elmesélnénk, miről olvashatsz ebben a könyvben,
megfosztanánk a felfedezés örömétől, a váratlan fordulatok izgalmától. Ellenben
felkínálunk egy izgalmas utat, amit egyedül kell bejárnod és megértened. Ha
szereted a kalandokat, most lapozz a könyv elejére, és indulj el az első
mondattól. Belelapozni lehet, de nem érdemes, csak az elejétől kezdve fogod
megérteni. A végén pedig ott várunk mindannyian. Fekszel a meleg fűben és a
csillagokat nézed az éjszakai égbolton. Mélyen beszívod a levegőt, egészen
gyomorig, aztán kiengeded? ?belégzés. ?kilégzés. ?belégzés. ?kilégzés. Követed a
légzés útját, ahogy a levegő átjárja a tested? ?belégzés. ?kilégzés. Olyan
csillagokat látsz az égen, amelyek fénye sok millió évvel ezelőtt indult el
feléd? ?kilégzés. ?belégzés. ?kilégzés. ?belégzés. Valójában a múltat látod a
földgömb levegőlencséjén át? ?kilégzés. ?belégzés. Ha jól csinálod, hamarosan
szédülni fogsz. Olyat látsz, amit valójában nem láthatnál? (A borítón látható
festmény: Szűcs Attila: ?Fehér gömbön plankingelő?. Olaj, vászon, 100x120 cm.
2011. A művész és a Deák Erika Galéria szívességéből.)