Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. ? Szászváros 1899. november
14. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi
leletek néven ismerünk. Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek
a székely rovásírásra emlékeztető jelei a sumer?akkád és az erdélyi jelek
összehasonlítására vezették. Így bizonyítva egy nyolc-kilencezer éve a
Kárpát-medencében írással rendelkező népnek a létét és továbbélésének a
lehetőségét. A maga korában ez értetlenséggel találkozott. A külföldi tudós
társadalom többnyire nem ismerte a magyarok ősi írását, a rovásírást. Ezért
Torma Zsófiának nem hitték el, hogy leletei nem a római, hanem az őskorból
származnak. A szakirodalomban való tájékozottsága, nyelvismerete rendkívül
széles volt, ismerte a magyar, a német, a francia, az angol, a görög, a latin
szerzők műveit, az elsők között foglalkozott barlangkutatásokkal, és
bizonyította, hogy az akkori Magyarország területén a jégkorszakot megelőző
korban is élt ember. Hazájában nem fogadták érdeklődéssel írásait, így 1894-ben
Jénában németül jelenik meg a Néprajzi összehasonlítások című műve. A sumér
nyomok Erdélyben című műve is kitartó tudományos munkájának köszönhető.