Herculaneum és Pompeja városok 79. esztendőben borítódtak el, amint Plinius
mondja. Ezek nem a lávapatakoktól takartattak bé, hanem a Vesuviusból jött
kőeső- s hamuval. [Pompeiben] valóságos gyönyörűséget érez az ember, amikor két
utcáin egy régi valóságában megmaradt, hajdoni római városnak sétálhat. Eztet
megtartotta a hamu a sok ellenségek pusztítása ellen, az idő változandósága
ellen stb. Az utcákon (amelyek lávával vannak flaszterezve) látszanak a
kerékvágások. A bordélyház vagy priapusok áruló ház előtt való festett címer még
jól látszható. Az ember, aki vezetett, egy boutique előtt azt mondja: ?Ihol a
kávéboutique, ahol a rómaiak kávét árultak, s itt van a hely is, ahol főzték.? A
kávét a rómaiak szerencséjekre még nem is esmerték.