Nemcsak a könyveknek, a műfajoknak is megvan a maguk sorsa. Korok és nemzetek
hajlama-ízlése tenyészti ki őket, a társadalom, amelyből sarjadnak; s évtizedes,
sőt olykor évszázados virágzás után némelyik egyszerre csak elsorvad, mert a
talaj vagy a légkör, amely élteti, megváltozott. Más bontakozik ki helyette,
mert más körülmények másoknak kedveznek. Újak keletkeznek, vagy régiek élednek
fel, mint azok a búzaszemek, amelyek időtlen időkig lappangtak Tutankamen fáraó
sírjában, de televényföldbe kerülvén, kicsíráztak és kalászba szökkentek.
Hányszor, de hányszor hitték és hirdették, hogy ennek vagy annak a műfajnak
végképp lejárt az ideje, s előbb-utóbb, valamely gyökeres történelmi fordulat
után, váratlanul mégis feltámadt poraiból - abból a porból, amely az olvasatlan
könyveket óhatatlanul belepi. Örökös reneszánsz van, mert minden korszak
valamely letűnt korszakban keresi a maga ősét, s annak nemcsak szellemét, hanem
kifejezési formáit is életre kelti.