Királyaink sorában a 11. század legvégén egy nagyon művelt férfi lépett a
színre. Akiről pedig külső megjelenése alapján senki nem hitte volna még azt
sem, hogy egyáltalán trónképes, hogy okos, és hogy egészen jó király lesz belőle
két évtizeden keresztül! Első ránézésre az emberek Kálmánban nem láthatták meg a
tehetséges embert, aki sok viharon át kormányozta az ország hajóját. A legtöbb
ilyen vihart a saját családja kavarta, de ez az ember segített átvészelni a
bajokat. Új törvényeket alkotott, ezekben enyhült a szigor és másféle nézőpontok
is teret kaptak. Sokféle viszontagság, országos és családi baj után a Kálmánt
követő király már egy másféle országot vehetett át. A Magyar Királyság erősebb
lett, rendezettebb, lakói jobban érezték magukat a bőrükben. Bár számos csapás
pusztította őket akkor is, később is, számunkra úgy tűnik, hogy a Könyves
Kálmán- és II. István-féle Magyarország élhetőbb volt, mint az előző fél
évszázadban bármikor. Ne felejtsük el: A demográfusok utólagos számításai
alapján akkor az, 1000-es és 1100-as évek fordulóján még 1 millió ember sem élt
az akkori nagy ország területén. És ők sem voltak valamennyien magyarok. De
mindannyiuk fölé a Magyar Királyság védelmező búrája borult, még ha jelképesen
is.