Garp szerint a világ olyan, hogy emlékeznünk kell mindenre. írta Donald
Whitcomb, Garp életrajzírója. De ki ez a Garp, akinek sorsa egy életrajzíró
tollára kívánkozik? Ami azt illeti, nem egy hétköznapi figura. Már a fogantatása
sem mindennapos történet: ápolónő anyja, Jenny sohasem kért a férfiakból, ám
mivel gyermeket mégiscsak szeretett volna, ezért teherbe ejtette magát egy
halálosan sebesült háborús katonával. Garp tehát így született, és anyja erős
egyénisége egész további életét áthatja. Ebben az életben benne van minden,
amitől egy életrajzi regény érdekes lehet: leharapott fülek és egyéb
csonkítások, birkózás és könyvírás, regény a regényben, házasság és gyermekek,
megcsalás és megcsalattatás, feminizmus és nemváltás, kéjvágy és erőszak,
realizmus és abszurditás, drámaiság és humor, félelem és optimizmus, egyén és
világ szüntelenül oda-visszaható, dinamikus kapcsolata. Nem véletlen, hogy a
Kurt Vonnegut-tanítvány John Irving számára e komplex műve hozta meg az írói
áttörést és a nemzetközi sikert. S talán az sem véletlen, hogy ez a hetvenes
években posztmodernnek számító amerikai regény máig ható vonzerővel bír akárcsak
a Robin Williams főszereplésével belőle készült kultikus film.