? ?a New York meséje minden realitása és fájó aktualitása mellett romantikus
mese: a romantikának abból a fajtájábók, amely a józan, reális történet szürke
fonalába színes meseszálat sző bele, szemünk és szívünk gyönyörűségére. Ez a
finom meseszál ? a magyar festő és a bánatos amerikai asszony romantikus
szerelme ? tartja össze a regény mindvégig izgalmas cselekményét. A regény
meséje párhuzamosan, kettős mederben áramlik tova. A zuhatagosabb, de sekélyebb
történet a dollár körül örvénylik, sötéten az élet iszapjától; a másik érben
üdítő, tiszta víz csörgedezik a szerelem örök forrásából. A világháború után
tengerentúlra vándorló magyar festő szémalomharca a nemesebb művészet iránt
érzéketlen Amerikával az Olympic fedélzetén kezdődik. A fogcsikorgató
eltökéléssel gazdagságra vágyó Ungvári iránt itt még nem sikerül fölmelegednünk.
Nem érzünk valami nagy fölháborodást, amikor a hatalmas McCormick szenátor
összetépi a róla festett képet, és egy jó tanáccsal fizeti ki honfitársunkat:
?Sohase úgy fesse le az embereket, mint ahogy maga akarja, hanem mindig úgy,
ahogy ők akarják?? Nem hiszünk a fiatal Ungvári tehetségében, hiába bizonygatja
a szerző, hogy képei ott lógnak a Szépművészeti Múzeumban. Ahogy érez, ahogy
gondolkodik, ahogy lázong és irigykedik: azt tartjuk, megérdemli sorsát. Ez a
sors pedig keserves megpróbáltatások (inkább lelki, mint anyagi küzdelmek)
megalázó útján halad fölfelé. Fölfelé a milliókhoz, és lefelé a művészet
prostituálásához. Kálváriájának szimbolikus állomásai: a szegényes Washington
Square-i szobácska, a Greenwich Village-i bohémtanya, és végül a McAlpin-beli
fényes műterem? ?Talán legerőteljesebb a befejezés, amikor Ungvári hajóra száll,
búcsút vesz a ?rohanó, győztes, álmokat eltiprő Várostól? ? a várostól, ahol
?pénzt lehet keresni, de szívet találni nagyon nehéz?. (Halász Gyula ? Nyugat,
1922) Pásztor Árpád (1877-1940) az 1910-es évek elejétől kezdve számos úti
beszámolót adott közre egyesült államokbeli utazásainak és az amerikai magyarság
körében tett látogatásainak élményeiről, de legnagyobb közönségsikerét a témában
New York címen megjelenő regényével érte el.