Jól tudom azt, hogy munkámat csak a legkiválóbban képzett szakemberek tudják
méltányolni, de egy igen fontos méltánylási szempontra fel kell hívnom a művelt
közönség figyelmét is.Egyetlen kor sem érthette meg és méltányolhatta a székely
nép küzdelmeit és szörnyű szenvedéseit népi jogaiért annyira, mint a népiség
jegyében kialakuló korszakunk, és ha a székelyekkel szemben elkövetett
mulasztások és bűnök beismeréséről lehet szó, egyetlen korszak magyarja sem
mondta volna ki oly készségesen és fájdalommal a mea culpát, mint a népi
gondolattól áthatott mai ifjú generációnk. A mi munkánk nagy magyar értékeket,
valóságos, hamisítatlan ősi kincseket tár a magyar nemzet elé. Kérem magyar
testvéreimet, fogadják szeretettel, megértéssel: értsék meg, tanulják
megbecsülni és szeretni a sokszor félreértett, értéke szerint soha nem
méltányolt testvért, aki a történelem viharait mindig úgy állta, mint földjének
égbe meredő sziklái. (Debrecen, 1939. február 1-én) Egy emberöltő után jelenik
meg ismét az eddigi egyetlen, legteljesebb székely nemzettörténet kötet, mely a
szakma szerint kánonikus alapműnek tekinthető. Rugonfalvi Kiss István
(1881-1957), a debreceni egyetem egykori rektora igen sokoldalú tudós volt.
Stúdiumai átölelték a jog- és alkotmánytörténetet, a hivataltörténetet,
foglalkozott heraldikával és geneológiával, valamint a magyar, és azon belül a
székely társadalom történeti változásaival is. A szűken vett történettudományi
problémák mellett érdekelték irodalomtörténeti kérdések, de olyan
történettudományi határvidékek is, mint a politológia. Rugonfalvi Kiss István a
nemzeti szempontú történetírás eltökélt képviselője volt. Műveiben kiemelt
szerepet kaptak a nemzeti függetlenség kérdései, munkáit áthatotta az erős
Habsburg-ellenesség, szívesen, nagy empátiával mutatta be a rendi ellenállás
formáit, protestáns fejedelmeink szabadságküzdelmeit, és a kuruc korszakot. A
magyar történész feladatát abban látta, hogy múlt feltárásával és bemutatásával
védje és szolgálja a nemzeti érdekeket, és az ellenséges propagandával szemben
segítse a nemzeti önvédelmet. Szenvedélyesen lépett föl a nemzetünkre és a
nemzeti múltunkra szórt rágalmak, hazugságok, hamisítások, valamint a
deheroizálási kísérletek ellen. Ez szolgáltatott aztán alapot életművének
későbbi megítélésének és elítélésének. Történészi attitűdjét korszerűtlennek,
egyoldalúnak, nacionalistának bélyegezték, sőt megvádolták a fasiszta eszmékkel
való kollaborálással is. Ámde volt, amit ellenfelei és ellenségei sem vitattak
el tőle: szakmai hozzáértését, azt, hogy sehol mások által nem ismert, nagy
mennyiségű új forrást tárt, és használt fel műveinek megírásához. Ámde arra a
történész mégsem szolgált rá, hogy a hálátlan utókor személyét és életművét
feledésre ítélje. Reményeink szerint A nemes székely nemzet képe újbóli kiadása
teszi meg az első lépést, hogy egy fajsúlyos életmű kiléphessen a feledés
homályából.