Milyen könyörtelen és megalázó tortúrát jelent lakásnak megszerezni egy
korábban lépcsőházi sufnit, hogyan vetkőzteti ki emberségéből ez a fogat
csikorgató küzdelem a főhős fiatalembert, miként alázza meg szerelmét, Piroskát,
aki pedig önzetlenül és rajongva vállalja érte, jövendő boldogságukért a
legmostohább munkát is, s végül hogyan hasonlik meg önmagával a Mama halála után
a fiatalember - erről szól A szoba című kisregény, Czakó Gábor egyik első írása.
A szociográfiai hitelességű, robbanásig feszülő konfliktusokkal teli kisregényt
méltán üdvözölte első megjelenésekor a kritika. A Megváltó kísérlet voltában is
összetettebb, bonyolultabb, jelképesebb mű, egy bíróság elé idézett beatzenész
groteszk históriája, amelyben nem a történet, hanem a szereplők viselkedése a
meghatározó. A nouveau roman stílusában íródott kisregény nyelvi leleményei,
minden konformizmust tagadó újszerűsége miatt joggal volt népszerű olvasmánya az
ifjabb nemzedéknek. A Sárkánymese, amellyel eddig csak a Magyar Nemzet hasábjain
találkozhattak az olvasók, szintén a 70-es évek legelején íródott, s mintegy
szintézise is az útkereső műveknek. Egyszerre jellemzi a tényföltáró, szigorú
valóságábrázolás s ugyanakkor az abszurd jelképiség. Így lehet az, hogy bár
szereplői időben és térben meghatározott emberek, Czakó Gábor hátborzongató
történetében fantomalakokká, varázserővel bíró csodalényekké válhatnak.