Egy tízéves kis parasztgyerek indul el 1942-ben falujából a városi gimnáziumba,
tanulni és élettel-társadalommal ismerkedik, hogy később a népi kollégium
emberformáló közösségében verjenek gyökeret benne a felelős világlátás
kockázatok vállalására kötelező magatartástörvényei. Kemény években - a
történelemben élve - keresi és leli meg a feleletet arra a kérdésre, kinek a
sorsa fontosabb, az egyéné-e vagy a nagy közösségé, ahonnan az egyén ered. Ez a
története Szilvási Kinek a sorsa? című regényének, amely először több mint
másfél évtizede jelent meg. A Vízválasztó-ban tizenkét évvel később folytatódik
az előző történet Bojtár Istvánjának élete, akit a határszéli kisvárosban
megalázott és félreállított emberek várnak vissza Kubából, abban bízva, hogy ez
a korrumpálhatatlan - de már agyonfáradt, szívbeteg - férfi szembe fog szállni
azokkal, akik a szocializmust önnön hitbizományuknak tekintik. Mindkét
regényében tartja magát Szilvási a maga vállalta szabályhoz: fordulatos
eseményszövéssel, összecsapások izgalmas rajzaival és igaz emberi érzelmek
ábrázolásával ad képet napjaink valóságáról.