Homokba temetett városok - írta hazánkfia, Stein Aurél az ősi Selyemút
elfeledett világának felfedezéséről mintegy száz éve. Homokba temetett
karavánutakon - írja Bárdi László ebben a könyvében, amikor a Magyar
Keletkutatás Alapítvány és a Duna Tv közös Selyemút-expedícióján társaival
együtt követi a nagy előd nyomát. Harmincöt és félezer kilométer - ebből csaknem
tizenhatezer kilométer Belső-Ázsia területén - repülőn, vonaton, kisbuszon,
tevén, motorcsónakon, terepjárón, tevén, öszvérfogaton és természetesen
gyalogosan, harmincöt órányi filmfelvétel és mintegy háromezer fényképfelvétel -
ezek röviden a kutatóút formális teljesítményei. A szakmai tapasztalatokat a
szerző - a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete Ázsia Központjának alapító
igazgatója - ebben a könyvben foglalja össze. A legendás ősi Selyemút mintegy
másfélezer éven át kötötte össze Távol-Keletet Európával, első alkalommal
teremtett rendszeres kereskedelmi és kulturális kapcsolatot olyan országok és
civilizációk között, amelyek rendkívül keveset tudtak egymásról. Valójában
azonban még most sem tudunk eleget erről a távoli világról, ezért indokolt, hogy
a szerző nem csupán a múlt, hanem a jelenkor bonyolult, számunkra nem mindig
áttekinthető világát is érthetőbbé kívánja tenni. A magyar expedíció a nyugati
emberek, sőt még a nyugati utazók számára is alig ismert térségeket - a keleti
Selyemút teljes útvonalát és összes elágazását, Kara Hoto rejtélyes városát,
Dzsungáriának ismeretlen türk szobrait, a Takla Makan sivatag romvárosait és
oázisait - kereste fel, hogy ott a népvándorlás nyomait, a hunok emlékeit, az
egykori lovas nomád népek mai életét tanulmányozhassa. A nagy magyar
orientalisták, mindenekelőtt Stein Aurél kutatásait követve különös hangsúlyt
kaptak a magyar vonatkozások. Az útleírás hitelességét erősíti a helyszínen
készített számos fénykép, a szakmai tapasztalatok egybevetése a legfrissebb
kínai kutatásokkal és tanulmányokkal, valamint a szerzőnek a belső-ázsiai
térségben másfél évtized alatt megtett 22 útja.