Pesty Frigyes (1823-1889) akadémiai levelező tag kezdeményezésére a
Helytartótanács 1864-ben adott utasítást az akkori Magyarország összes
helységének, hogy gyűjtsék össze a határukban ismert földrajzi neveket és a
hozzájuk fűződő hagyományokat. A szempontokat ő maga állította össze, és ennek
alapján készültek a nyomtatott kérdőívek, melyeket minden községnek megküldtek.
A válaszok begyűjtése és rendszerezése éveket vett igénybe. Pesty Frigyes
eredeti terve az volt, hogy az ilyen módon összegyűjtött anyagot megfelelően
rendszerezve és értelmezve kiadja. Egy jelentős kötetre való válogatása meg is
jelent a gyűjtésből, az egész helynévanyag kiadására azonban már nem futotta az
egyébként hangyaszorgalmú történettudós erejéből. Halála után a beérkezett
anyagot megyék szerint kötetekbe kötve az Országos Széchényi Könyvtárban
helyezték el, és ott található a mai napig. Miért vállalkozott Pesty Frigyes e
nem mindennapi munkára? Milyen célokra kívánta felhasználni az így összegyűjtött
helynévanyagot? A fent említett munka olvasásakor, sőt magából a kérdőív
szempontgyűjteményéből is az derül ki, hogy felismerte a helynévanyag történeti
és nyelvészeti forrásértékét, sőt azt is, hogy ez csak lejegyzés útján menthető
meg az utókor számára.