Jelen vizsgálódásunkban gondolatkísérletet végzünk arról, milyen esélyei vannak
a történeti alkotmánynak a jelen jogalkalmazója, elsőrendűen Alkotmánybírósága,
a Kúria, s az alapjogokkal foglalkozó bíróságok számára. A történeti magyar
alkotmány olyan élő, organikus joganyag, amely Magyarországnak a Szent
Korona-tanban gyökerező, több évszázados törvényhozási folyamatban létrejött
sarkalatos és alaptörvényeit továbbá szokásjogának lényeges elemeit öleli fel,
ám mibenlétére mai válasz szükségeltetik erényeként hangoztatott rugalmasságára
is tekintettel. Természetesen nem mellőzhető, fontos szempont, kérdés az sem,
hogy a ma élő magyar ember, nemzettag mennyire érezheti magát egy történeti
alkotmányos folyamat részesének.