11 előadás, 1922. júl. 23. ? aug. 9., Dornach, és aug. 20., 22., 27., Oxford,
aug. 30., London Rudolf Steiner, 1922 (GA 214) TARTALOM: Az első négy keresztény
évszázad eltemetett szellemi élete. A középkori és a modern teológia. Goethe
természetszemlélete. A növényformák, az állatformák és az emberi Én megértése. A
középkor hitvitái mint a jelenkori szellemi irányzatok megalapozásai. A teljesen
tudatos emberi Én és a Szentháromság titka. Oswald Spengler világképe. A
jelenkor gépies-gépszerű életének szerepe. Az érzékfeletti kutatás módszere. A
meditáció lényege és kifejlesztése. Adam Kadmon. Az emberforma felépítése a
csillagok konstellációi és mozgásai alapján. A Golgotai Misztérium mint az egész
Föld-fejlődés értelme. Ritmikus összefüggések ég és föld között. FEJEZETEK: A
Szentháromság titka 1. - Dornach, 1922. július 23. [Szellemtudományos nézőpontok
a teológiai fejlődéséhez: Az első négy keresztény század eltemetett szellemi
élete. Dionysius Areopagita, Ágoston, és a skolasztika. A beavatási princípium
kiirtáŹsán dolgozó itáliai kollégium. A dél felé áramló északi népek és a
szellemiséghez, különösen a holtakhoz fűződő viszonyuk. KiváŹlasztott halottak,
mint a Szent Grál őrzői, a Hattyúrend lovagjai. Lohengrin mondája. A középkori
teológia. Martianus Capella. A hét szabad művészet. A modern teológia. Gregor
Mendel.] 2. - Dornach, 1922. július 28. [Goethe Linnével ellentétben mozgékony
fogalmakkal szemlélte a természeti világokat az imaginatív szemléletmód
kezdeteként. A növényi formák imaginációk révén, az állati formák inspirációk
révén, az emberi én intuíció révén való megragadása. Az emberi lény különböző
részeinek (fizikai test, étertest, asztráltest, én) külső és belső kifejeződése
az ember alakjában. Az állati formákŹról: a Szfinx, a Szent Szellem mint galamb,
Krisztus mint Isten báránya; a régi szellemi látás inspirált imaginációi.] 3. -
Dornach, 1922. július 29. [A középkor vallási küzdelmei, mint az újkori szellemi
irányzatok alapja. Johannes Scotus Eriugena és Gottschalk szerzetes. A
predesztináció és az úrvacsora vitái. Az értelmi és a kinyilatkoztatási
megismerés skolasztikus ellentétének folytatódásai legújabb korunkig, például
Schiller és Goethe ellentétében.] 4. - Dornach, 1922. július 30. [A teljesen
tudatos emberi én és a Szentháromság titka. A kozmosz élő Atya-princípiuma. A
romló emberi test gyógyító-princípiuma és a Fiú mennybemenetele. Krisztus
elküldi a Szent Szellemet. Az ember a benne élő szellem révén értheti meg az
érzékfelettit. Krisztus a Szentháromság nélkül nem érthető meg igazán.] Az ember
szellemi világhoz fűződő kapcsolata az idők változása során 5. - Dornach, 1922.
augusztus 5. [Utóképek, gondolatképek és emlékek. Az én, az asztráltest, az
étertest, és a fizikai test viszonyának változása az idők folyamán. Az emlékezés
ezzel kapcsolatos változása. A fej észlelése az intellektuális korszakban, az
istenek megismerése a régi korokban és Krisztus új átélése. Emlékezés a halál
utáni életben.] 6. - Dornach, 1922. augusztus 6. [Oswald Spengler
világszemlélete ?A Nyugat hanyatlása? című művének első és különösen második
kötetében. Spengler materialista misztikája és a gépekkel kapcsolatos
tanácstalansága. Jelenkorunk gépies életének jelentősége a világ fejlődésében.
Az imaginatív gondolkodáshoz történő felébredés szükségessége.] 7. - Dornach,
1922. augusztus 9. [Továbbiak Oswald Spenglernek ?A Nyugat hanyatlásá?-ról és az
emberi fejlődés igazi menetének teljes félreértéséről. Az emberiség
gondolkodásának fejlődése a szabadságra való nevelés. Bizonyos elementáris
lények tevékenysége a XVI. század óta és összefüggésük a szociális élettel.
Búcsúszavak az angliai utazás előtt.] A lélek missziója 8. - Oxford, 1922.
augusztus 20. [Az érzékfeletti kutatás módszere. A beavatási megismerés tárgya:
maga a megismerő ember. A gondolati élet iskolázása. A meditáció lényege és
kialakítása az imagináció, inspiráció és intuíció megszerzéséhez. A
visszapillantás gyakorlata. Az étertest, mint időtest. Az emlékezet átalakítása.
Halhatatlanság és születetlenség. A fizikai és a morális világrend egyesülése.]
9. - Oxford, 1922. augusztus 22. [A halál és újabb születés közötti élet az
inspiráció nézőpontjából. Az áttüremlés folyamata. Az újjászületéshez történő
leszállás. A történelem, mint lelki történés. A halottakkal való érintkezés
sajátosságai. A nyelvhez fűződő viszonyuk. Adam Kadmon. Az emberi alak
felépítése a csillagok konstellációiból és mozgásaiból. A szem a szív
keletkezése. A régi beavatási tudomány kiirtása a IV. században. Tudás és hit
(dogmák). Az én képzete és a szimmetrikus ember. A két szem egyetlen szellemi
szemmé történő átalakulása a jövőben. Az áttüremlés folyamatának megértésére
szükség van.] 1. - Oxford, 1922. augusztus 27. [A Golgotai Misztérium, mint az
egész földi élet értelme. Leonardo ?Utolsó vacsorá?-ja ennek egyik bizonysága. A
kereszténység előtti ember lelki alkata. Az Atya princípiuma. A bűn és betegség
fogalma. A terapeuták. A misztériumok tanításai Krisztusról, megjelenésének
ígérete. A tanítványok kapcsolata Krisztussal, Krisztus halála után. A lélek
halhatatlanságáról szóló tanítása. Mai gondolataink halott mivolta és
feltámasztásuk az élő, gyógyító Szent Szellem által.] 11. - London, 1922.
augusztus 30. [A bolygómozgásokat és állócsillag-konstellációkat követő átélés
az alvás idején. Éterikus szívészlelés. Napszem, emberi szem. Krisztus vezet át
az állatöv szférájának zavaró eseményein. Saját karmánk átélése. Felébredés és
holdelem. A keleti, a görög és az új beavatási tudomány. A történelem megértése.
Az Ég és a Föld ritmikus kapcsolatai. A halottakhoz fűződő kapcsolat kialakítása
a szív nyelve által.]