Varga Domokos Ipiapacs antik (Móra Könyvkiadó), 1975 235 o., kemény kötés, jó
állapotú (könyvtári példány volt) 500.- Gyerekkorom kedvenc játéka volt az
ipiapacs. Hányszor számoltam magam is fennhangon, tízesével ezerig, a pincénk
ajtaja felé fordulva! Hányszor elkiabáltam a végén, hogy zengett az udvar: ?Aki
bújt, bújt, aki nem bújt, nem bújt, aki nem bújt, az lesz a kumó!? De hogy
egyszer Ipiapacs címmel írok regényt? Nekem nem kellett gyerekfejjel az erdőbe
vennem be magam, s ott lappanganom ? távol a felnőttek világától ?, mint könyvem
négy hősének, Ferkónak, Lackónak, Kobaknak és Pocoknak. Nem ismertem az árvaság
kínjait. De idővel egyre több gyerek fájdalma visszhangzott bennem, akiket nem
szerettek eléggé, akiket nem értettek, akiket bántottak. ?Aki bújt, bújt, aki
nem bújt, nem bújt, aki nem bújt, az lesz a kumó!? Ez már egy másik fajta
ipiapacs volt: az igazi félelmükben rejtőzködő gyerekeké. A történet, amit róluk
írtam, mégse olyan egészen szomorú. Sírni is lehet rajta, de sokszor nevetni is
tiszta szívvel, sőt itt-ott teli szájjal. S végül eltűnődni: milyen is az élet?