Az 1957-58-as Geofizikai Év alkalmából több ország ? köztük Belgium is ?
expedíciót küld az Antarktiszra. A belga expedíció vezetője, e könyv szerzője,
tartalékos repülőparancsnok, akinek apja 1897-99-ben már megjárta a
Déli-sarkvidéket. Egy modern sarkvidéki expedíció egészen más természetű, mint a
régebbiek. A róla írt könyvnek sem a kínszenvedés, az embertelen túlterhelés, a
fagyhalál romantikája áll a középpontjában, hanem a technikai felszerelés, a
szervezettség, a tudományos felkészültség, a nemzetközi összefogás másfajta
romantikájával imponál. Egy modern expedíció kutatási terveit csak akkor tudja
végrehajtani, ha tagjai szakemberek. A belga Déli-sarkvidéki expedíció
tizenhéttagú törzscsoportja pilótákból, rádióműszerészekből, mérnökökből áll és
természetesen orvos meg filmoperatőr sem hiányzik. Az expedíció tagjait és
felszerelését két hajó szállítja az Antarktiszra. A járműszállítón kívül van
repülőgépük, helikopterük, vannak hernyótalpas motorkocsik, kutyás szánok.
Erőműtelepet, jól felszerelt műhelyeket, kutató laboratóriumokat, lakóházat
építettek fel maguknak otthonról hozott, előrekészített elemekből. A
kutatócsoport a hosszú sarkvidéki éjszaka idején a bázison folytatja munkáit.
Ezt a nem minden nehézséget nélkülöző életet a szerző kedélyesen, jó humorral
ábrázolja.