Thomas Mann első nagy regénye, A Buddenbrook ház 1901-ben jelent meg, és
csakhamar világhírűvé tette az akkor huszonöt éves írót. A regény a
nagypolgárság világáról, belső válságáról szól sok önéletrajzi vonatkozással. A
Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. ?Személyes
családi tapasztalataimat stilizáltam regénnyé, bár azzal az érzéssel, hogy van
benne valami irodalmi, vagyis szellemi, vagyis általános érvényű, de nem is
sejtve, hogy miközben egy polgári ház szétzülléséről írtam regényt, hírt adtam a
nagy széthullásról, egy korszak végéről, egy kulturális, társadalomtörténeti
cezúráról? ? nyilatkozta később Thomas Mann erről a könyvéről. A korszakos
hanyatlás négy nemzedék sorsában tükröződik. Az energikus és kétely nélküli
cselekvőkészséget a cég utolsó gazdájában, Thomas Buddenbrookban felváltja a
belső bizonytalanság, az önelemző hajlam ? üzletemberi és közéleti tevékenységét
egyre inkább úgy játssza el, mint színész a szerepét. Fia pedig, a kis Hanno,
akiben a család biológiai elerőtlenedése és egyszersmind fokozódó művészi
érzékenysége kiteljesedik, már nem csak a neki szánt szerepre, a cég új
felvirágoztatására, hanem a hétköznapi élet puszta elviselésére is alkalmatlan ?
halála véget vet a Buddenbrookok történetének, amely egyúttal csakugyan egy
korszak, a polgárság nagy, de pusztulásra ítélt korszakának története is.