Csodálatos az a világ, ahová ezek a mesék röpítenek. A végtelen mongol puszták
zöld legelőire, fekete, fehér jurtáiba, a kegyetlen kánok, fejedelmek palotáiba,
a fellegek azúrkék birodalmába, az alvilág szörnyei, szellemei közé, sötét
barlangokban, havas hegyóriásokra, végtelen tengerekre. Mindenüvé, ahová a
mongol nép hosszú történelme, hódításai, vándorlásai során eljutott. Ha igaz,
hogy a mese a nép emlékezete a múltjára - mint ahogy igaz - , akkor a mongol
mesében ott találjuk ennek a különös, ősi népnek egész múltját, harcait,
szenvedéseit, küzdelmeit kegyetlen elnyomói és a természet mostohasága ellen. A
mongol mesék hősei egyszerű pásztorok, vadászok, favágók fiai, akik bátrak,
találékonyak, magukra vállalnak minden áldozatot,minden szenvedést és
kockázatot. Segítik a gyöngéket, a bajbajutottakat, és így szereznek maguknak
csodatevő segítőket emberben - állatban egyaránt. Nem félnek a hetvenkedő
szörnyetegektől, sárkányoktól, gonosz kánktól, álnok lámáktól. Erővel,
bátorsággal, sokszor találékony, ravasz okossággal, de mindig legyőzik
ellenfeleiket, megszabadítják szépséges szerelmesüket, testvérüket, megmentik
édesanyjukat, segítik az elhagyott öregeket. Ellenfeleik hatalmasak, rútak,
sunyik, erőszakosak: legyenek azok akár emberek, akár állatok vagy mesebeli
szörnyetegek. A szépséges, hollófekete hajú mongol nők egyenrangú társai a mesék
férfihőseinek. Ravaszak, eszesek, elszántak és hűségesek. Lovaikon együtt
vágtatnak a férfiakkal, s nem riadnak vissza a harctól sem. A mongol mesehős,
akárcsak a mongol ember, igazi társa a ló. Maguk is valódi mesehősök, mint
amilyen Avargar Ker. A lovasversenyek, lovasünnepségek izgalmát több mesénk is
felidézi, de ember és ló hűsége egyik központi motívuma a mongol mesének. És
ezen nem csodálkozhatunk. A mongol harcosok lovon kalandozták be a fél világot,
Ázsia és Európa nagy részét. A szüntelen vándorlásban a pusztai élet magányában
egyetlen igazi támaszuk a ló volt. A mongol ember ló nélkül nem ember. Így volt
ez évszázadokig, s az idő a hűséges állatot, a társat belopta a mongol mesékbe
is. Olvassátok hát szeretettel, kedves fiatal olvasóink, a különös, de
számunkra, magyarok számára talán nem is oly különös meséket.