A festői szépségű hegység névadója a lábainál elterülő városka: Keszthely.
Nevét a korábbi gesztenye, gesztenyés hely után a mai nyelvészet a latin
castellum szóból származtatja. A környék régészeti lelőhelyei az újabb kőkortól
folyamatosan szemléltetik az egymást váltó ősi kultúrákat. Ekkor jelent meg az
emberi élet új létalapja, a földművelés, majd a rézkorban az állattenyésztés. A
közeli Zalavár középső rézkori fémolvasztó tégelye hazánk legrégibb kohászati
emléke. A késő rézkor péceli kultúrája, a bronzkor zóki kultúrája, mészbetétes
edényes, majd halomsíros kultúrája után a kelták általánossá tették a vas és a
fazekaskorong használatát a Dunántúlon. A római korban Felső-Pannónia fővárosát,
Aquincumot az anyaországgal összekötő legrövidebb út e vidéken haladt keresztül.
A keszthelyi halomgerinc déli végén, balatoni átkelő szakaszának védelmére
fenntartott Valcum erődítményének az út biztosítására letelepített, gazdag
szőlő- és gyümölcsös kultúrát maguk után hagyó veteránjainak életét a
népvándorlás hullámai nehezítették. A markomannok és szarmaták támadásai után
Attila haláláig a hun birodalom területe volt, melyet germán törzsek vertek
szét, majd keleti gótok foglaltak el. A rómaiak még kísérletet tettek Pannónia
visszaszerzésére, de a keleti gótok elköltözése után már a longobardok szállták
meg a Dunántúlt, akik feltehetően biztosították a fenékpusztai erőd keleti gót
népének életét, majd átadták birtokaikat az avaroknak. Samo frank kereskedő
germán, szláv népekből kovácsolt államát újabb ázsiai avar hullám semmisítette
meg. Avar gyűrűbe zárt, romanizálódott keleti gót népmaradványnak tulajdonítható
a keszthelyi-kultúra gazdag leletanyaga. A frankoknak az avarokon aratott
győzelme után átmenetileg Pribina és fia hűbéres, szláv határállama jött létre.
- A honfoglalás után Vérbulcsú nemzetsége lett az ura a vidék
keszthelyi-kulturális népességgel kevert frank és szláv lakóinak.