1888, New York. Ugyan az utcákat még gázlámpák világítják meg haloványan az
éjszakában, de az elektromos fény csodája már megszületőben van. Hatalmas vagyon
ütheti annak a markát, aki elsőként fog egész városokat fényárba borítani, a
verseny pedig igencsak kiélezett. Paul Cravath, a Columbia Egyetemen frissen
végzett, tapasztalatlan ügyvéd váratlanul kerül e csatározások kellős közepébe:
George Westinghouse bízza meg egy megnyerhetetlen üggyel. Westinghouse Thomas
Edisonnal áll perben, a tét egymilliárd dollár, a kérdés pedig, hogy ki találta
fel az izzólámpát, és kinek áll jogában az egész országot meghódítani vele? Az
ügynek köszönhetően Paul betekintést nyer a társadalom legfelsőbb rétegébe - a
rongyrázós partikba, a Gramercy Park nemesi villáiba és a zárt ajtók mögött
történő sötét üzelmekbe. Edison ravasz és veszélyes ellenfél, saját kémhálózatot
működtet, a zsebében vannak az újságok és maga J. P. Morgan támogatja. Ezzel
szemben Westinghouse-nak szinte semmije sincs a meggyőződésén kívül: Paullal
együtt egy Nikola Tesla nevű szerb tudóstól várják a csodát, aki a nyelvet
meglehetősen rosszul beszéli és társaságban furcsán viselkedik. Ahogy a fiatal
ügyvéd egyre jobban beleássa magát az ügybe és egyre nagyobb kockázatot vállal,
rádöbben, hogy minden érintettnek megvannak a saját kis játszmái, és senki sem
az, aminek látszik. Ez pedig különösen nagy veszélyeket eredményezhet az egész
országra nézve. Graham Moore, a Kódjátszma Oscar-díjas forgatókönyvírójának
történelmi regénye megtörtént eseményeken alapszik, és sokszor a
leghajmeresztőbb jeleneteiben sincs egy szemernyi fikció sem. Az éjszaka fénye
nem véletlenül lett hatalmas bestseller: nemcsak a nagy áramháború legfontosabb
momentumait mutatja be letehetetlen stílusban, de döbbenetes képet fest egy
olyan Amerika létrejöttéről, ami mindmáig ereje teljében létezik.