Hiába a semmisségi törvény, máig nem törölték a rendőrségi nyilvántartásokból a
2006 őszén jogtalanul elítéltek adatait ? hangzott el annak a kötetnek a
bemutatóján, amely az egy évtizeddel ezelőtti rendőri túlkapások félszáz
áldozatának történetét és küzdelmét mutatja be. A nemzeti jogvédők az igazi
felelősök elszámoltatását is hiányolják. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által most
megjelentetett kötetben 56 áldozat esetleírását és a jogvédők küzdelmét mutatják
be az őrizetbe vételektől a bírósági tárgyalótermekig. ?Bűn nem maradhat
megtorolatlanul, tehát az igazságtételnek el kell következnie. Ebben feladata,
kötelezettsége van a kormánynak is, az ügyészségeknek is, a bíróságoknak is. Mi
ezt a munkát addig fogjuk folytatni, amíg az igazságtételt teljessé nem tesszük
és amíg börtönbe nem kerülnek Gyurcsány és társai, az őket kiszolgáló
rendőrvezetők, felelős ügyészségi vezetők és felelős bírósági vezetők? ? mondta
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő, Nemzeti Jogvédő Szolgálat
ügyvezetője. Kiemelten megköszönte Varga Domokos György író munkáját, aki és
csapata nélkül a kötet - csakúgy mint a most már világhálón is megtalálható
Jogvédők a nemzet szolgálatában c. könyvük - nem jöhetett volna létre. A Nemzeti
Jogvédő Szolgálat a Jelentés című könyvet megküldi - többek között - a mostani
és az előző kormánytagoknak, az ügyészségekre és bíróságokra is, hogy így
jelezzék: aki vétett a magyar nép ellen, annak előbb-utóbb el kell nyernie a
méltó büntetését. 2006. október 23-án több tanú szeme láttára, célzott
fejlövéssel lőtték ki a 37 éves Csorba Attila szemét. Ügyvédje azt mondja: a
kőbányai fiatalember hiába várt évekig a kártalanításra, az végül elmaradt.
Csorba Attila a történteket nem tudta feldolgozni, 2013-ban öngyilkos lett. ?Ez
az esemény a számomra mutatja ennek a morbiditását, az embertelenségét, a
tűrhetetlenségét ennek a rendőrinek nevezett bűncselekmény-együttesnek? ? mondta
dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke. A Nemzeti Jogvédő
Szolgálat elnöke szerint a rendőrök felsőbb utasításra cselekedtek. ?Ezt a bírói
tárgyalótermekben is százszor elmondtuk. Azt nekünk ne mondja senki, hogy egy
kis rendőr meg merte volna tenni anélkül, hogy a felettesei, végső soron a
legfelsőbb szinten ülő ember, ne adta volna az áldását és a hozzájárulását, uram
bocsánat, megreszkírozom, az utasítását erre? ? vélekedett dr. Novozánszky Ilona
ügyvéd. 2006-ban a hatalom célja egy bolsevik típusú rendszer visszaállítása
volt, amit a jogvédők akadályoztak meg ? mondta dr. Morvai Krisztina. A
független európai parlamenti képviselő - aki maga is a Nemzeti Jogvédő Szolgálat
tagja - azt mondta: Gyurcsány Ferencék máig nem kértek bocsánatot a magyar
néptől, inkább úgy tűnik, hogy kifejezetten büszkék a történtekre. ?Az, hogy az
egész úgynevezett baloldal velük együtt kíván megjelenni és emlékezni október
23-án, mérföldkövet jelent az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság
magyarországi történetében. Azt jelenti, hogy az úgynevezett baloldal az emberi
jogok helyett a szemkilövetést, a demokrácia helyett a totális diktatúrát, a
jogállamiság helyett az önkényt tekinti követendő értéknek? ? fogalmazott a
képviselő. Dr. Grespik László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi
tagja tájékoztatást adott az általa képviselt közel kétszáz 2006 őszi jogsértett
mai napig rendezetlen kártérítési ügyéről. A kötetben is szerepel Gonda László
és 172 társa 2010. évi pernyerése, amely a 2006. október 23-i reggeli Kossuth
téri oszlatást jogellenesnek nyilvánította. Ennek ellenére a rendőrség
elzárkózik a jogsértettek jóvátételétől, akik eddig semmilyen kompenzációt nem
kaptak a vonatkozó jogszabályi előírások ellenére, bár sokakat érintett a
gyülekezési jog és vélemény-nyilvánítási szabadság 2006 őszi nyílt és durva
megsértése. Bejelentette, hogy kárigényüket elévülést megszakítóan ismét
bejelentette 2016. október 18-án a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál, így azok
nem évültek el, sőt meghosszabbodtak további öt évvel. Arról is szólt, hogy az
Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 20424/2010. szám alatt vizsgálja a 2106.
október 23-i, Budapesten történt tüntetés-feloszlatások törvényességét és ennek
elbírálása idén várható. Rámutatott, hogy a döntés abban is iránymutató lesz,
hogy a verbális erőszak - amelyre például a rendőrség az Alkotmány utcai
oszlatásnál annak idején hivatkozott - mennyire lehet oszlatási ok. Mindennek
szerinte hatalmas jövőbeni (és a múltbeli események mostani értelmezésekori)
jogelméleti és joggyakorlati jelentősége van, mert ezek tisztázatlansága miatt
sok ember szenvedett eddig jogsértéseket, fontos, hogy ilyen ne legyen többé.
Dukán Dánielt 2006 őszi jogsértettet hamis rendőri vallomások miatt ítélték el.
Az egykori műegyetemista nem érti, a semmisségi törvény alapján miért nem
törölték még a jogtalanul elítélteket a rendőrségi nyilvántartásból. ?Én
hazamentem,, az október 2-i szavazásra, előtte való nap megjelentek nálam a
rendőrök a családunk otthonában, és kérdezték, hogy mit csináltam előző szombat
este, ugye, a robbantás időpontjában. Ez önmagában is felháborító, mert ha a
szomszédban majd tyúkot lopnak, ezek szerint benne vagyunk a rendszerben, és meg
fognak keresni? ? mondta a sértett. A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületét
vezető, 2006 őszi jogsértett, Gőbl György jellemzőnek nevezte, hogy az októberi
rendőrterrort részrehajlóan kivizsgáló, azt ?törvényesnek? minősítő bizottság
vezetője, Papp Károly ma országos rendőrfőkapitány. Ismertette azt a sokéves
küzdelmet, amelyet a tények feltárás és a felelősök felelősségre vonása
érdekében tett, úgy is mint a 2006 őszi rendőri brutalitást vizsgáló parlamenti
albizottság szakértője. Botrányosnak nevezte, hogy tucatnyit feljelentése és
általa feltárt sok száz bizonyító erejű dokumentum, illetve felvétel ellenére a
felelősségre vonás nem történt meg a vezetői szinteken. Rámutatott: a körúti
robbantás ügyében hatalmas erőket mozgattak meg, felvételek százait gyűjtötték
be, és elemezték részletesen. Pontosan így kellett volna kivizsgálni a 2006 őszi
rendőrterrort is szögezte le