Nyissuk ki csak szemünket és tekintsünk körül? Vegyük sorra a világtörténelem
eseményeit a zsidók egyenjogúsítása óta, a két utolsó évszázad
kultúrtörténetének tanulságait és mindenekelőtt a napi eseményeket...
Tagadhatja-e egyetlen őszinte árja, meggyőződéses keresztény manapság már azt a
tényt, hogy a mi árja-keresztény etikánk és ezzel együtt árja-keresztény
kultúránk minden oldalról ki van kezdve és rothadásnak indult? Tagadhatja-e,
hogy ebben a rothadásban mindenütt a zsidó szellem, a zsidó lényeg, vagyis a
zsidóság a tevékeny, az erjedő, a bomlasztó elem? Erkölcstelen lehet-e az a
harc, amelyet ilyen rothasztás és annak előidézői ellen hirdetünk? A zsidó
felfogás szerint pénzért minden kapható: becsület és társadalmi állás, jólét és
szőke asszony. Hát az ilyen feslett világnézet elleni harc nem lenne erkölcsön?
A majdnem kizárólag zsidók által terjesztett lelki és erkölcsi züllöttség
láttára a zsidóellenes magatartás talán nem erkölcsös-e? A zsidó szépérzék
dicsőíti az árják előtt a buta anyagelvűséget minden csillogó árnyalatában.
Nincsen a nyilvános- és a magánéletnek olyan része, melyet ő felforgató
szellemének csábító artista mutatványaitól megkímélne, hogy ideális
felfogásunkat be ne nyálazná, kétségbe ne venné, betegnek nem nyilvánítaná és ki
ne gúnyolná. Hát az ilyen csábítás elleni küzdelem sem volna erkölcsös? ...azt
szokták mondani, hogy a zsidóság elleni harc csak az irigység által diktált
kultúrszégyen! Nem, az nem lehet kultúrszégyen, ha a sok évszázadon át
alacsonyabbrendű néppel nem keresztezett fajunk tisztaságát meg akarjuk óvni, ha
a népnek szabadságát egy idegen faj uralmától meg akarjuk menteni, ha
nemzedékünk erkölcseit idegen fertőzésétől óvni akarjuk! Nem és ezerszer nem!