Négy fiú és egy leány. Testben-lélekben együtt. Négy egyházi iskolás srác és a
világi csaj. A hithűek és a hitehagyott. Mit tartogat a sorsdöntő találkozás,
melyben két, egymással homlokegyenest ellentétes világnézet ütközik? A testiség
és bujaság oltárán. Ami a felfedezés titkos öröme. Oltár és altáj. És a titok.
Hogy erről nem szabad beszélni. Hogy a szentség mellett mily édes a profán.
Néhány nappal Krisztus halála után, két férfi baktat az Emmaus városkához vezető
úton és a Kálvárián történtekről beszélget, meg kinyitott és üresen talált
sírokról terjengő furcsa mendemondákról. Egyszer csak odalép hozzájuk egy férfi.
És a férfiban felismerik a Messiást. Ő pedig eltűnik. Egyikőnk száját sem hagyta
el, egyetlenegyszer sem, Isten neve. Sokszor csak hallgattunk, rövid szüneteket
tartva, mert ráértünk, és azt akartuk, hogy ez a meghittség soha ne érjen véget.
De egyszer csak, épp amikor a Szent beszélt, valami zajt hallottunk, közelről.
Bárki lehetett volna az, de Andre volt. Bejött, becsukta maga mögött az ajtót;
egy fehér póló volt rajta, semmi más. Egy pillanatra körbenézett, aztán bebújt
az ágyba, kettőnk közé. A világhírű Alessandro Baricco a kortárs olasz irodalom
legizgalmasabb alkotója; műveit több mint két tucat nyelvre fordították le, több
regényéből emlékezetes film is készült. Az Emmaus a legújabb kötete.