Szerzők: Alföldy-Boruss Márk, Batta Gergő, Fazekas Orsolya, Gyurity Bránkó,
Horváth Péter János, Kaderjákné Csermely Ágnes, Kondorosi Andrea, Légrádi
Gergely, Májer Milán, Muth Dániel, Nagy Csongor István, Nemes Csaba, Németh
András, Orbán Tibor, Pék Zoltán, Ringhoffer Örs, Stróbl Alajos, Szuchy Róbert,
Theisz Ádám, Tóth Tamás, Tölgyessy Fanni, Vajta Mátyás, Vedres Péter
Szerkesztette: Fazekas Orsolya ORAC Kiadó, 2022 Az Olvasó a 2010-ben ? ?A magyar
villamosenergia-szektor működése és szabályozása I.? címmel ? megjelent első, a
magyar könyvpiacon egyedinek tekinthető, villamos energia témában született
átfogó mű második, bővített és frissített kiadását tartja a kezében. A
villamosenergia-szektor működésének és szabályozásának főbb sarokpontjait
felölelő tizennyolc különálló fejezet elsősorban az alábbi témákkal ismerteti
meg az Olvasót: az Európai Unió energiapolitikája, a villamosenergia-piac
működési modellje, a villamosenergia-ellátás forrásoldala,
átvitelirendszer-irányítás, kapacitásallokáció, mérlegkörmenedzsment,
menetrendkezelés, elosztás, szervezett piaci és azon kívüli kereskedelem,
egyetemes szolgáltatás, tárolás, megújulók, az Európai Unió
kibocsátáskereskedelmi rendszere, energiahatékonyság, piacmonitoring és
piacfelügyelet, az energiaközösségek, e-mobilitás és az intelligens rendszerek,
valamint az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozó egyes adatvédelmi és
adatbiztonsági kérdések, a hatóság (MEKH) jogállása, feladat- és hatáskörei,
valamint a szabályozási kihívások, továbbá ? a kapcsolt hő- és
villamosenergia-termelésre tekintettel ? két fejezetben a magyar távhőszektor
szabályozása. A könyv nemcsak az energiaszektorban tevékenykedők, az iparág
képviselői, az iparággal ismerkedők és az azt már jól ismerők érdeklődésére
tarthat számot, hanem bárki örömmel forgathatja, aki a szektor működése és
szabályozása iránt általában érdeklődik. Egyidejűleg jelent meg ?A magyar
földgázszektor működése és szabályozása II.? című könyv is. Fazekas Orsolya az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán
1999-ben jogi diplomát, 2002-ben a hollandiai Maastrichti Egyetem Jogi Karán
LL.M (Master of Laws in European and Comparative Law) fokozatot, 2018-ban az
Université de Montpellier-n az OECD NEA szervezésében nemzetközi nukleáris jogi
diplomát (D. U. in International Nuclear Law) szerzett, posztgraduális
diplomamunkáit az Európai Unió villamosenergia-szabályozásából, valamint a
nukleáris károkért való felelősségből írta. 2011 és 2015 között energiajogot
oktatott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának posztgraduális
energetikai szakjogász képzésén, 2018 őszétől szintén oktat a Károli Gáspár
Református Egyetemen. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
felügyelőbizottságának tagja, a ?Jövő vezetői tehetségprogram? egyik mentora.
Fennállásáig az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírája.
Szerkesztője és társszerzője ?A magyar villamosenergia-szektor működése és
szabályozása I.?, valamint ?A magyar földgázszektor működése és szabályozása I.?
című szakkönyveknek, több szakcikknek, valamint több európai uniós jogi témájú
szakkönyvnek. Első tényirodalmi könyve, a ?Csak vállfákat hozzatok!? 2014
áprilisában jelent meg. 2017 őszétől a Nemzetközi Nukleáris Jogi Társaság (INLA)
tagja. 2022-ben elvégezte a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Nemzetközi Sportkapcsolatok és Sportdiplomácia kiegészítő képzését. A kötet
adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 816
oldal A tartalomból: I. Az Európai Unió energiapolitikája 1. Bevezetés 2.
Szabályozási csomagok 2.1. A belső energiapiac létrehozásának első szakasza,
1990 2.2. Első energiacsomag - ?Első liberalizációs csomag?, 1996-1998 2.3.
Második energiacsomag, - ?Második liberalizációs csomag?, 2003 2.4. Harmadik
energiacsomag, 2009 2.5. Negyedik energiacsomag, 2019 2.6. Konklúzió 2.7. A
liberalizáció 2.8. A nagykereskedelmi árak alakulása 2.9. A kiskereskedelmi árak
alakulása 2.10. A szabályozó hatóságok feladatkörei II. A villamosenergia-piac
működési modellje 1. Bevezetés 2. A 2001. évi VET 2.1. A 96/92/EK Irányelv 2.2.
Magyarország: kettős piaci modell 2.3. A 2003/54/EK Irányelv 2.4. A kettős piaci
modell értékelése 3. A VET 3.1. A VET megalkotásának előzményei, a
modelljavaslat 3.2. A versenypiaci működés 3.3. A szervezett
villamosenergia-piac 3.4. Az Energetikai Állandó Választottbíróság 4. További
?csomagok? implementálása 4.1. Aggregátorok 4.2. Energiaközösség 4.3. Aktív
felhasználók 5. További kihívások III. A villamosenergia-ellátás
forrásoldaláról, az erőművekről 1. Alapfogalmak 1.1. Meghatározások 1.2.
Osztályozások 1.3. Különlegességek 2. A tapasztalatokról 2.1. A hosszabb idejű
fejlődésünkről 2.2. Módosulások a közelmúltban 2.3. Legfőbb tapasztalatok 3. A
jelenlegi helyzetről 3.1. Teljesítőképességek és csúcsteljesítmények 3.2.
Energiatermelések, -felhasználások és -fogyasztások 3.3. Energiamérlegek
2021-ben 3.4. Az erőműlétesítés jelenlegi gondjairól 4. A várható jövőbeni
fejlődésről 4.1. Változások az évtizedünkben 4.2. Változások 2040-ig 4.3. A
hosszabb távú módosulások 4.4. Az európai erőműépítési bizonytalanságokról IV.
Az átviteli rendszerirányító feladatai - rendszerirányítás, kapacitásallokáció,
mérlegkörmenedzsment, menetrendkezelés 1. Az átviteli rendszerirányító szerepe
és feladatai 1.1. Rendszerirányítás 1.2. Üzem-előkészítés 1.3. Nemzetközi
együttműködések 2. Az átviteli rendszerirányító szerepe a
villamosenergia-kereskedelemben 2.1. Kiegyenlítő szabályozási tartalék és
kiegyenlítő szabályozási energiapiac működtetése 2.2. Szűk keresztmetszetek
kezelése 2.3. Mérlegkörmenedzsment V. A villamos energia elosztása 1. Bevezetés
1.1. A villamosenergia-elosztás szabályozása 1.2. Az elosztás mint szolgáltatás
és feladat 2. Az elosztó szerződései 2.1. A csatlakozás 2.2. Hálózathasználat 3.
Elosztóhálózat építése, üzemeltetése, megszüntetése 3.1. Építés 3.2. Üzemeltetés
3.3. Átalakítás, áthelyezés 3.4. A biztonsági övezet szabályai 3.5. Az elosztó
hálózatmegszüntetése VI. Villamosenergia-kereskedelem 1. Bevezetés 1.1. A
villamos energia összetettsége és specialitásai 1.2. Történeti áttekints:
piacnyitás 2. Tevékenységi körök és szereplők a villamosenergia-ellátásban 2.1.
Termelés 2.2. Átvitel 2.3. Elosztás 2.4. Tárolás 2.5. Nagykereskedelem 2.6.
Kiskereskedelem 2.7. Fogyasztás 3. A villamosenergia-piac működésére hatással
lévő piacok és körülmények 3.1. Kereslet 3.2. Kínálat 3.3. A szén piaca 3.4. A
földgáz piaca 3.5. Kvótakereskedelmi piac 3.6. Időjárás 3.7. Tényezők hatása az
árfolyamra 4. A villamos energia piacai 4.1. Nagykereskedelmi piac 4.2. A
kiskereskedelmi piac 4.3. A szolgáltatási piac 4.4. Határkeresztező kereskedelem
4.5. A rendszerszintű szolgáltatások piaca 4.6. A kiegyenlítő energia piaca 4.7.
A jövő piacai 5. A villamosenergia-kereskedelem alapvető céljai 5.1.
Kiskereskedelmi portfóliókezelés, felhasználók ellátása 5.2. Eszközalapú
kereskedés 5.3. Saját számlás kereskedés 6. A villamosenergia-kereskedelemben
jellemző szerződések 7. Felmerülő kockázatok 8. Összegzés VII. A villamos
energia egyetemes szolgáltatás EU-jogi és magyar jogi vonatkozásai 1. Bevezetés
2. Egyetemes szolgáltatás és közszolgáltatás a versenypiacon 3. Közszolgáltatás
és egyetemes szolgáltatás az uniós villamosenergia-szabályozásban 3.1. Általános
érdekű szolgáltatás, általános gazdasági érdekű szolgáltatás 3.2. Mitől lesz
valami egyetemes szolgáltatás? 3.3. Egyetemes szolgáltatás az uniós
villamosenergia-piaci szabályozásban 3.4. Az általános gazdasági érdekű
szolgáltatások és a versenyszabályok: az EUMSZ 106. cikke 4. Egyetemes
szolgáltatás a VET-ben 5. A végső menedékes szolgáltatás 6. Konklúziók VIII. A
szervezett piaci villamosenergia-kereskedelem 1. Bevezetés 1.1. A szervezett
villamosenergia-piacok és energiatőzsdék szerepe és legfontosabb jellemzői 1.2.
Az áramtőzsdék fajtái 2. A HUPX által működtetett magyar szervezett
villamosenergia-piac 2.1. A szervezett villamosenergia-piac a magyar jogi
szabályozásban 2.2. A piac-összekapcsolás 2.3. A HUPX mint kijelölt
villamosenergiapiac-üzemeltető (NEMO) 2.4. A HUPX mint a magyar szervezett
villamosenergia-piac engedélyese 2.5. A HUPX Piaci Szabályzat 2.6. A HUPX piaci
működése 2.7. A HUPX Másnapi piacának forgalma és tagsága 2.8. Az SDAC
folyamatban lévő fejlesztései 2.9. A HUPX napon belüli piaca 2.10.
Piac-összekapcsolás a másnapi piacon 2.11. A HUPX Napon Belüli Piacának forgalma
és tagsága 2.12. Az SIDC folyamatban lévő fejlesztései 2.13. A HUPX egyéb,
jogszabályból fakadó feladatai 3. A HUDEX által működtetett magyar energiatőzsde
3.1. A HUDEX megalapításának háttere 3.2. MEKH-MNB együttműködés 3.3. A HUDEX
működési modellje 3.4. A HUDEX villamosenergia-szegmense 3.5. OTC-regisztráció
3.6. A HUDEX villamosenergia-szegmens és a villamos energia OTC-regisztrációs
szolgáltatásához kapcsolódó eredmények 4. Összegzés IX. A
villamosenergia-tárolás 1. Bevezetés 2. A villamosenergia-tárolás története,
elterjedtsége 3. EU-szabályozás 3.1. Kezdetek 3.2. A szabályozás fókuszában 3.3.
Az akkumulátorokkal kapcsolatos uniós kezdeményezések 3.4. Szakmai szervezetek
4. Magyar szabályozás 5. A tárolók fajtái 5.1. P2G (power-to-gas) tárolás 5.2.
Betontömbös és lendkerekes energiatároló 5.3. Az elosztó hálózat mint tároló
5.4. Az akkumulátorok és főbb tulajdonságaik 6. Akkumulátoros tárolók 6.1.
Felhasználási módok 6.2. A tárolók elterjedésének korlátai 6.3. A soroksári
akkumulátoros energiatároló X. A megújuló energiaforrást hasznosító erőművek és
az általuk termelt zöldáram szabályozása 1. Bevezetés 2. Zölderőművi
áramtermelés legfontosabb ismérvei, aktuális helyzete és kilátásai 2.1.
Zölderőművek forgalmi meghatározása és technológiái 2.2. A zölderőművek szerepe
a hazai energiamixben 2.3. A zölderőművek jövőképe 2.4. A zölderőművek
költségviszonyai, a piacérettség kérdései, a zölderőművek elterjedésére
gyakorolt hatások 2.5. A zölderőművek (naperőművek) villamosenergia-rendszerre
gyakorolt hatásai 3. Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés támogatási
rendszere 3.1. Megújuló energiákra adott támogatások uniós definíciója és
szabályozása 3.2. Megújuló alapú villamosenergia-támogatások hazánkban 4.
Zölderőművek villamosenergia-rendszerbe történő integrációjának 5. Származási
garanciák rendszere 6. Összegzés XI. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi
rendszere 1. Bevezetés 2. Az EU ETS főbb szakpolitikai elemei 3. Az ETS Operatív
elemei 4. Kitekintő XII. Energiahatékonyság 1. Bevezetés 2. Az ?első az
energiahatékonyság (EE1st)? elv 3. Az európai uniós energiahatékonysági célok és
kötelezettségek hazai implementációja 4. Energiahatékonysági kötelezettségi
rendszer 5. A hazai ipari energiahatékonysági potenciál 6. Az energiahatékonyság
mitigációs jelentősége az EU-s tervek tükrében 7. Az energiahatékonyság
jelentősége XIII. Piacmonitoring és piacfelügyelet a villamosenergia-piacokon 1.
Az energiapiaci piacmonitoring és piacfelügyelet feladata, megkülönböztetése 2.
A piacmonitoring tevékenység bemutatása 3. Piacmonitoring a MEKH gyakorlatában
4. A piacfelügyelet szabályozási kerete XIV. Az energiaközösségek, az
e-mobilitás és az intelligens rendszerek, az intelligens fogyasztásmérőkre
vonatkozó egyes adatvédelmi és adatbiztonsági kérdések 1. Energiaközösségek 2.
Az e-mobilitás és az intelligens rendszerek 3. Az intelligens fogyasztásmérőkre
vonatkozó egyes adatvédelmi és adatbiztosági kérdések áttekintése XV. A Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállása, feladat- és hatáskörei az
európai uniós jog tükrében 1. Bevezetés 2. Jogállás a magyar szabályozás szerint
3. A függetlenség követelménye - uniós jogi előírások a szabályozó hatóság
jogállására és a magyar megfelelés 4. Hatáskörök 5. Fontosabb feladatkörök a
villamos energia ágazatban XVI. Szabályozási kihívások a villamosenergia-piacon
- a szabályozó hatóság szemszögéből vizsgálva 1. Bevezetés 2. A szabályozási
kihívások kezelésének keretrendszere, szabályozási módszertan 3. Szabályozási
kihívások azonosítása és dinamikus szabályozói gondolkodás a
villamosnergia-piacon XVII. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés,
távhő-szabályozás 1. Bevezetés, rövid távhőtörténet 2. A távhőrendszerek
tartamdiagramja, jellemző struktúrája 3. Kapcsolt energiatermelés 4. A 2011-ben
bevezetett távhő-árszabályozási és -támogatási rendszer 5. A távhőszektor és a
kapcsolt energiatermelés jogi környezete az Európai Unióban XVIII. A magyar
távhőszektor jogi szabályozása 1. Bevezetés 2. A jelenleg hatályos
szabályrendszer főbb pillérei