A kereskedelem digitalizációjának alapvetései A kézirat lezárva: 2020. november
30. Szerző: dr. Strihó Krisztina Lektorok: dr. Barta Judit, dr. Gombos Katalin
Wolters Kluwer Kiadó, 2020 Az utóbbi két-három évtizedben komoly
súlyponteltolódás figyelhető meg a kereskedelmi folyamatokban az elektronikus
módszerek alkalmazásának irányába. Az internet lehetőséget biztosít arra, hogy
különböző volumenű és tárgyú gazdasági ügyletet, tranzakciót bonyolítsunk le
viszonylag rövid idő alatt, egyidejűleg akár több résztvevővel, akár az
otthonunkban ülve. A hagyományos üzletkötéssel szemben, amelynek során a
személyes kontaktus igen nagy szerepet játszik, az új formációnál esetleg nem is
azonos nyelvet beszélnek a jogviszony alanyai. A jogügylet szereplői anélkül,
hogy egyszer is találkoznának, akár képviselőik útján, úgy kötnek szerződést,
hogy esetleg különböző kultúrában, jogi környezetben élnek, tevékenykednek.
Komoly jogalkotói feladat ered abból a körülményből, hogy a
technológia-technikai háttér sokkal nagyobb lendülettel fejlődik, mint ahogy azt
a jogalkotási mechanizmus követni tudná. A határtalanság tehát nemcsak
földrajzilag jelenik meg, hanem az elektronikus nyilatkozattételhez szükséges
eszközök, módszerek vonatkozásában is. Az említett körülmény okán a
társadalomnak és azon belül a jogásztársadalomnak is folyamatos készültségben
kell lennie. Ez utóbbihoz nyújt támogatást kiadványunk, melyet főként vállalati
jogtanácsosoknak, ügyvédeknek, ügyvédjelölteknek, joghallgatóknak és egyetemi
oktatóknak ajánlunk. A globalizációs folyamat és a hatására kialakuló új típusú
helyzetek átszövik életünk, társadalmi- és gazdasági viszonyaink szinte minden
szegmensét. A robbanásszerű technikai és technológiai fejlődés következtében, a
különböző elektronikus kommunikációs eszközök, berendezések megjelenésével,
dinamikus korszerűsítésével a digitális környezet megjelenik valamennyi
területen, lehetőség nyílik például az elektronikus nyilatkozattételre,az online
szerződéskötésre, vagy az online ügyintézésre. Az internet, mint az információ
alapú társadalmak globális világhálózata alapjaiban változtatta meg az
életviszonyokat, hatását nemzetek feletti jelenségként fejti ki, hiszen az
internetes kapcsolatnak köszönhetően a határon átnyúló jogviszonyok térnyerése
figyelhető meg. A szerző bemutatja az Európai Unió kereskedelempolitikáját,
hangsúlyozva, hogy az Európai Unió a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság
jegyében a tisztességes kereskedelmi gyakorlat kialakítása és fenntartása
mellett teszi le a voksát, az európai uniós termelők védelmén túl a
szabadkereskedelemnek is utat engedve. A kereskedelempolitikai alapvetéseket
követően ismertetésre kerül a belső piac kialakulása és működésének fő elvei,
azzal, hogy a belső piacot meghatározó négy alapszabadság közül elsősorban az
áruk és a szolgáltatások szabad mozgása bír relevanciával az elektronikus
kereskedelemmel összefüggésben. Áttekintésre kerül a digitális környezet és a
digitális piac fogalma, főbb elvei, továbbá az irányadó stratégia. Kiemelésre
kerül, hogy az Európai Unió gazdaságnak és társadalmának a digitalizálódásának
mértékét valamennyi tagállamra kiterjedően a ?DESI-index (Digital Economy and
Society Index)? mutatja meg. ?Az elektronikus kereskedelem jogi környezete? című
pontban az olvasó betekintést kap a jogalkotást meghatározó speciális
szabályozási elvekbe, az irányadó európai uniós és a hazai rendelkezésekbe. A
szerző elhelyezi az elektronikus kereskedelmi szerződést a jogrendszerben,
részletezve a jogviszony és a szerződéskötés specifikumait. Különös figyelmet
fordít a monográfia a fogyasztóvédelmi vonatkozású kérdésekre, mivel a harmadik
generációs emberi jogokkal együtt ez a jogterület is előtérbe került. A
digitalizációval érintett területek vonatkozásában ismertetésre kerül, hogy a
jogalkotó milyen módon igyekszik kompenzálni a fogyasztó esetleges hátrányát,
milyen igényérvényesítési lehetőségek vannak a vélt/valós jogsérelmek
orvoslására. Végezetül a szerző számba veszi az elektronikus kereskedelmi
szerződés lehetséges előnyeit és buktatóit, továbbá megjelöli azon kihívásokat,
amelyekkel számolnunk kell jogalkalmazói és jogalkotói vonalon egyaránt. A kötet
adatai: Formátum: Fr/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 205
oldal A tartalomból: 1. Bevezetés 2. Az Európai Unió kereskedelempolitikája 2.1.
Kereskedelmi jog és kereskedelempolitika általánosságban 2.2. Az uniós
kereskedelempolitika 3. A belső piac létrejötte, működésének sajátosságai 3.1. A
belső piac fogalma, kialakulása 3.2. A belső piac és az elektronikus
kereskedelem 4. A digitális környezet - a digitális piac 4.1. A digitális
környezet - információs társadalom 4.2. Az elektronikus kommunikáció alanyai -
az elektronikus kereskedelem 4.3. A digitális egységes piac 5. Az elektronikus
kereskedelem jogi környezete 5.1. A szabályozást meghatározó jogalkotási elvek
5.2. Az online kereskedelem európai uniós jogi szabályozása 5.3. Az online
kereskedelem hazai vonatkozásai 6. Fogyasztóvédelmi kérdések 6.1. Sajátos
többletjogosultságok a fogyasztó oldalán 6.2. A fogyasztói szerződés megkötésére
vonatkozó speciális előírások 6.3. Fogyasztói igényérvényesítés 7. Pro és
kontra, avagy a kereskedelempolitika XXI. századi kihívásai 7.1. Előny a tudatos
?szereplőknél? 7.2. Az elektronikus kereskedelem buktatói 7.3. A
kereskedelempolitika XXI. századi kihívásai 8. Záró gondolatok