AZ ALKOTMÁNYOZÁS ÉS ALKOTMÁNYOK MŰVÉSZETI NÉPSZERŰSÍTÉSE MAG
Szerkesztette: Halász Iván, Balatoni Monika Gondolat Kiadó, 2022 A ténylegesen
működő alkotmány minden társadalom legalapvetőbb jogi normája. Emiatt általában
különleges eljárásban készül és az alkotmányozási folyamat sokszor ünnepélyes
körülmények között zárul. Az alkotmányozó hatalom és a mögötte álló politikai
elit ugyanis ilyen módon is igyekszik kiemelni az alkotmányozás történelmi
jelentőségét, valamint biztosítani a létrehozott mű stabilitását. Az
ünnepélyesség egyúttal az új alkotmány propagálásának fontos eszközévé is
válhat, hiszen nem elég elfogadni az új alkotmányt, hanem azt el is kell
fogadtatni a társadalommal. Ebben nemcsak a hivatalos állami szervek és a
politikai média játszik fontos szerepet, hanem gyakran a művészek is. Az
ünnepélyesség mértékét és a propagálási szükségletet természetesen mindig
meghatározzák az egyes alkotmányok elfogadásának politikai és társadalmi
körülményei. Nyilván másként fogadják el az új alkotmányt egy győztes forradalom
után, másként az elveszített világháború következtében és megint másként egy
kompromisszum eredményeképpen. Eltér egymástól a tartósság igényével, illetve az
ideiglenes rendezés szándékával készült alkotmányok helyzete is. Az adott
társadalom történelme, kultúrája és politikai mentalitása sem mellékes tényező.
Mindez Magyarországra is vonatkozik, ahol az elmúlt bő száz évben többször
került sor az új írott és chartális alkotmány elfogadására (1919, 1946, 1949,
1989, 2011). Ezek ambíciója rendszerint egy új korszak nyitánya volt, akár a
proletárdiktatúráról, a második Magyar Köztársaságról, az államszocializmusról,
a plurális polgári demokráciáról vagy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről volt
szó. A könyvben olvasható tanulmányok is ezekhez az alkotmányozási
mérföldkövekhez igazodnak. A szerzők különböző területekről érkeztek. Egyaránt
megtalálható köztük közjogász, történész, közigazgatási vagy kommunikációs
szakember. A célkitűzésük azonban azonos volt ? betekintést nyújtani ebbe a
ritkán kutatott problematikába, és felkelteni a téma iránti érdeklődést. A kötet
adatai: Formátum: A/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 128
oldal Tartalomjegyzék: Bevezetés Vörös Boldizsár: ?...uj világnak szervezete?,
jakobinus sapkákkal, vörös virágokkal. A Magyarországi Tanácsköztársaság
alkotmányának retorikai és vizuális kontextusai Halász Iván: ?Éljen a
köztársaság!? A második Magyar Köztársaság 1946. évi kikiáltásának környezete
Schweitzer Gábor: ?Alkotmányunk van!? Törekvések a Magyar Népköztársaság
Alkotmányának népszerűsítésére (1949-1950) Halász Iván: Az 1989. évi
alkotmányozás sajátosságai és a harmadik Magyar Népköztársaság kikiáltásának
ünnepi körülményei Balatoni Monika: ?A húsvéti alkotmány asztala?. 2011. évi
Alaptörvény társadalmasítása és népszerűsítésének törekvései Gulyás Éva: Az
?alkotmányképek? nyomában. Az Alaptörvény díszkiadásában közzétett kortárs
festményekről
működő alkotmány minden társadalom legalapvetőbb jogi normája. Emiatt általában
különleges eljárásban készül és az alkotmányozási folyamat sokszor ünnepélyes
körülmények között zárul. Az alkotmányozó hatalom és a mögötte álló politikai
elit ugyanis ilyen módon is igyekszik kiemelni az alkotmányozás történelmi
jelentőségét, valamint biztosítani a létrehozott mű stabilitását. Az
ünnepélyesség egyúttal az új alkotmány propagálásának fontos eszközévé is
válhat, hiszen nem elég elfogadni az új alkotmányt, hanem azt el is kell
fogadtatni a társadalommal. Ebben nemcsak a hivatalos állami szervek és a
politikai média játszik fontos szerepet, hanem gyakran a művészek is. Az
ünnepélyesség mértékét és a propagálási szükségletet természetesen mindig
meghatározzák az egyes alkotmányok elfogadásának politikai és társadalmi
körülményei. Nyilván másként fogadják el az új alkotmányt egy győztes forradalom
után, másként az elveszített világháború következtében és megint másként egy
kompromisszum eredményeképpen. Eltér egymástól a tartósság igényével, illetve az
ideiglenes rendezés szándékával készült alkotmányok helyzete is. Az adott
társadalom történelme, kultúrája és politikai mentalitása sem mellékes tényező.
Mindez Magyarországra is vonatkozik, ahol az elmúlt bő száz évben többször
került sor az új írott és chartális alkotmány elfogadására (1919, 1946, 1949,
1989, 2011). Ezek ambíciója rendszerint egy új korszak nyitánya volt, akár a
proletárdiktatúráról, a második Magyar Köztársaságról, az államszocializmusról,
a plurális polgári demokráciáról vagy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről volt
szó. A könyvben olvasható tanulmányok is ezekhez az alkotmányozási
mérföldkövekhez igazodnak. A szerzők különböző területekről érkeztek. Egyaránt
megtalálható köztük közjogász, történész, közigazgatási vagy kommunikációs
szakember. A célkitűzésük azonban azonos volt ? betekintést nyújtani ebbe a
ritkán kutatott problematikába, és felkelteni a téma iránti érdeklődést. A kötet
adatai: Formátum: A/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 128
oldal Tartalomjegyzék: Bevezetés Vörös Boldizsár: ?...uj világnak szervezete?,
jakobinus sapkákkal, vörös virágokkal. A Magyarországi Tanácsköztársaság
alkotmányának retorikai és vizuális kontextusai Halász Iván: ?Éljen a
köztársaság!? A második Magyar Köztársaság 1946. évi kikiáltásának környezete
Schweitzer Gábor: ?Alkotmányunk van!? Törekvések a Magyar Népköztársaság
Alkotmányának népszerűsítésére (1949-1950) Halász Iván: Az 1989. évi
alkotmányozás sajátosságai és a harmadik Magyar Népköztársaság kikiáltásának
ünnepi körülményei Balatoni Monika: ?A húsvéti alkotmány asztala?. 2011. évi
Alaptörvény társadalmasítása és népszerűsítésének törekvései Gulyás Éva: Az
?alkotmányképek? nyomában. Az Alaptörvény díszkiadásában közzétett kortárs
festményekről
Adatlap
Ár: | 2.505 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2024.11.26 |
Eddig megtekintették 37 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "AZ ALKOTMÁNYOZÁS ÉS ALKOTMÁNYOK MŰVÉSZETI NÉPSZERŰSÍTÉSE MAG" című hirdetést látja. (fent)