A NAGYALFÖLD TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA
Szerző: Beluszky Pál Dialóg Campus, 2001 A szerző vélekedése szerint a
Nagyalföld sajátosságai, mint pl. a városi keretek között folytatott
agrártermelés, a szabályos falvak korábbi hiánya, a családok térbeli
osztottsága, a mezővárosok és a tartozéktelepülés jellegű szórványok, tanyák
között stb. nem csupán a táj megkésettségéből fakadnak, nem véletlenszerű
tényezőkkel magyarázhatók, hanem sajátos, egyéni, alföldi fejlődési útról
beszélhetünk. Az alföldi fejlődési út lényege, hogy a régió úgy került át a
feudalizmus előtti állapotból a feudalizmus utáni állapotba, hogy közben a
feudalizmus kifejlett formája meg sem szilárdult, nem vált általánossá. Az
Alföld uralkodó településformája, ill. helyi társadalma, a mezőváros a
(fél)szabadparaszttá-válás feltételeit teremti meg, így az Alföld a
nyugat-európai társadalomfejlődés egyes jegyeit mutatta. Ezt a másságot tekinti
át a szerző a kötet első részében, ismertetve a másságra vonatkozó eddigi
teóriákat, majd saját elemzései révén tárgyalja a Nagyalföld színes történetét,
földrajzát: pl. a mezővárosok és kialakulásuk a török hódoltság idején, a
polgári korszak kezdetén, a másodvirágzás kora és a válság első jelei, az 1945
utáni felemás modernizáció, és az alföldi út mai öröksége. A könyvet mintegy 50
ábra, térkép, valamint fotók egészítik ki. A könyv hasznos anyaga a földrajz,
geográfia, településtervező, szociológia és történelem szakos egyetemi
oktatásnak, a tájtörténettel, történeti földrajzzal kapcsolatos
doktorandusz-képzésnek, és az Alföld után érdeklődő, mívelt nagyközönségnek. A
kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: cérnafűzött, keménytáblás Megjelenés éve:
2001 Terjedelem: 274 oldal
Nagyalföld sajátosságai, mint pl. a városi keretek között folytatott
agrártermelés, a szabályos falvak korábbi hiánya, a családok térbeli
osztottsága, a mezővárosok és a tartozéktelepülés jellegű szórványok, tanyák
között stb. nem csupán a táj megkésettségéből fakadnak, nem véletlenszerű
tényezőkkel magyarázhatók, hanem sajátos, egyéni, alföldi fejlődési útról
beszélhetünk. Az alföldi fejlődési út lényege, hogy a régió úgy került át a
feudalizmus előtti állapotból a feudalizmus utáni állapotba, hogy közben a
feudalizmus kifejlett formája meg sem szilárdult, nem vált általánossá. Az
Alföld uralkodó településformája, ill. helyi társadalma, a mezőváros a
(fél)szabadparaszttá-válás feltételeit teremti meg, így az Alföld a
nyugat-európai társadalomfejlődés egyes jegyeit mutatta. Ezt a másságot tekinti
át a szerző a kötet első részében, ismertetve a másságra vonatkozó eddigi
teóriákat, majd saját elemzései révén tárgyalja a Nagyalföld színes történetét,
földrajzát: pl. a mezővárosok és kialakulásuk a török hódoltság idején, a
polgári korszak kezdetén, a másodvirágzás kora és a válság első jelei, az 1945
utáni felemás modernizáció, és az alföldi út mai öröksége. A könyvet mintegy 50
ábra, térkép, valamint fotók egészítik ki. A könyv hasznos anyaga a földrajz,
geográfia, településtervező, szociológia és történelem szakos egyetemi
oktatásnak, a tájtörténettel, történeti földrajzzal kapcsolatos
doktorandusz-képzésnek, és az Alföld után érdeklődő, mívelt nagyközönségnek. A
kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: cérnafűzött, keménytáblás Megjelenés éve:
2001 Terjedelem: 274 oldal
Adatlap
Ár: | 3.490 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Könyvkereső: | Tudományos és dokumentum |
Feladás dátuma: | 2024.10.27 |
Eddig megtekintették 38 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "A NAGYALFÖLD TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA" című hirdetést látja. (fent)