Szerkesztette: Baranyi Béla Dialóg Campus Kiadó, 2008 A Magyar Tudományos
Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak
évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi. A sorozat nyolcadik kötete
az Észak-alföldi régió társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés
különböző tényezőit méri fel. A Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és
Jász-Nagykun-Szolnok megyét, 27 kistérséget és 389 települést magában foglaló
régió az ország második legnagyobb területű és népességű tervezési-statisztikai
régiója, központja pedig a vidéki Magyarország legnépesebb, a Tiszántúl
fővárosának is nevezett makroregionális szerepkörű centruma, Debrecen.
Megkülönböztetett tudományos és fejlesztéspolitikai érdek tehát az Észak-alföldi
régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése és bemutatása. A kötet
adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Kiadási év: 2008 Terjedelem: 515 oldal
Tartalom: Ábrajegyzék 10 Táblázatok jegyzéke 14 Bevezetés 19 1. FEJEZET
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ A ,,RÉGIÓK EURÓPÁJÁBAN 1. Regionalizmus az Európai Unióban
23 2. Regionalizmus Magyarországon 25 2.1. A területi politika regionális
szintjei - a régiók 25 2.2. A területfejlesztés lokális szintjei - a kistérségek
31 2.2.1. Kistérségi társulások és szövetségek 31 2.2.2. Tervezési-statisztikai
kistérségek 33 3. Az Észak-alföldi régió 38 3.1. Általános jellemzők 38 3.2. Az
Észak-alföldi régió helyzete hazai és uniós összevetésben 42 4. A regionális
identitás néhány jellemzője. 47 II. FEJEZET AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MÚLTJA ÉS
FEJLŐDÉSI PÁLY ÁJA 1. A kezdetektől a polgárosodás hajnaláig, 1848/49-ig 51 1.1.
A megtelepedést segítő tényezők 51 1.2. A honfoglalás, a feudalizmus
kialakulása, virágkora és hanyatlása (1526-ig) 53 1.3. Megrekedés -a magyar
romlás századai 56 1.3.1. A török hódoltság gazdasági-társadalmi következményei
56 1.3.2. Gazdasági-társadalmi fejlődés kényszerpályán 60 1.3.3. A feudalizmus
alkonya (1790-1848) 62 2. A régió fejlődési pályája a XIX-XX. században 65 2.1.
A polgári átalakulás és a kapitalista fejlődés évszázada (1849-1948) 65 2.1.1.
Az abszolutizmustól a modern tőkés gazdaság kialakulásáig 66 2.1.2. Az alföldi
út sajátosságai 77 2.1.3. Új feltételek között - a mérsékelt fejlődés
negyedszázada (1918-1944) 83 2.1.4. Újjáépítés és az átmenet évei (1944-1948)
104 2.2. A szocialista átalakítási kísérletek négy évtizede (1949-1989) 112 III.
FEJEZET TERMÉSZETI POTENCIÁL, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET 1. A természeti
környezet sajátosságai, a régió természeti potenciálja 132 1.1. A tájak és
mezőgazdasági hasznosíthatóságuk 132 1.2. A régió ásványkincs-potenciálja. 137
1.3. A régió éghajlati adottságai és az éghajlatváltozás a társadalom
szempontjából 137 1.4. A természetes vizek és hasznosításuk 140 1.4.1. A
települések vízellátása 143 1.5. A természetes élővilág, természetvédelem, táj
védelem 145 2. A környezeti elemek állapota és védelme 149 2.1. A levegő
háttérszennyezettsége és a települések levegőjének szennyezettsége,
levegőtisztaság-védelem 149 2.2. A vizek minősége és védelme 155 2.2.1. A vizek
minősége, szennyező források 155 2.2.2. A vizek védelme 159 2.3. Földvédelem 162
3. Hulladékgazdálkodás 165 3.1. A hulladékgyűjtés helyzete 166 3.2. A hulladékok
ártalmatlanítása 167 4. Az épített környezet állapota és védelme 170 5.
Környezetvédelmi programok és stratégiák, a környezetbiztonság növelése 173 IV.
FEJEZET NÉPESSÉG, MUNKAERŐPIAC 1. Demográfiai jellemzők 176 1.1. Népességszám
alakulása 176 1.2. A vándorlás hatása a régió népességének alakulására 180 1.3.
A népesség korösszetétele 182 1.4. A Nemzetiségi összetétel 186 2.
Munkaerő-piaci folyamatok a régióban a rendszerváltás után 189 2.1.
Területi-strukturális sajátosságok a régió munkaerőpiacán 193 2.2. A
munkaerőpiac működését befolyásoló legfontosabb tényezők 201 V. FEJEZET A RÉGIÓ
GAZDASÁGA 1. Az Észak-alföldi régió gazdaságának általános jellemzői 208 2.
Gazdasági szervezetek 211 3. A gazdaság ágazati jellemzői 216 3.1. Mezőgazdaság
218 3.1.1. A mezőgazdaság feltételrendszere és általános jellemzői. 218 3.1.2. A
mezőgazdaság termelési szerkezete225 3.1.2.1. Növény-, gyümölcs- és
zöldségtermesztés 225 3.1.2.2. Állattenyésztés 231 3.1.2.3. Erdősültség,
erdőgazdálkodás 233 3.1.2.4 Vad- és halgazdálkodás 235 3.1.3. Humán erőforrások
a régió mezőgazdaságában 237 3.1.4. Mezőgazdaság és megújuló energiaforrások 240
3.2. Ipar, építőipar 242 3.2.1. Gépipar 246 3.2.2. Vegyipar 247 3.2.3.
Könnyűipar 250 3.2.4. Élelmiszeripar 250 3.2.5. Építőipar 255 3.3. Kereskedelem,
gazdasági szolgáltatások 256 4. Vállalkozási övezetek, ipari parkok 261 5.
Közlekedés, hálózati infrastruktúra 265 VI. FEJEZET TURIZMUS 1. Általános
jellemzők 278 2. A turizmus kínálata: vonzerők és adottságok 281 2.1.
Egészségturizmus, Gyógy- és wellness turizmus 281 2.2. Vízi turizmus, horgászat,
vadászat 282 2.3. Ökoturizmus 284 2.4. Örökség- és rendezvény turizmus 286 2.5.
Falusi, lovas és kerékpáros turizmus . 288 2.6. Hivatásturizmus;. 289 3. A
turistafogadás feltételei a régióban 290 4. A turizmus keresleti jellemzői az
Észak-Alföldön 295 5. Az idegenforgalom szerepe a régió gazdaságában,
turisztikai célú fejlesztések 303 6. Összegzés 305 VII. FEJEZET A HUMÁN SZFÉRA
SZOLGÁLTATÁSAI 1. Hagyományos és új elemek és a kultúra és társadalom
kapcsolatában 307 1.1. Tömegkommunikációs hatások 307 1.2. Kommunikációs és
közéleti szokások 311 1.3. A közművelődés színterei 312 1.4. A teleházak 312
1.5. Az épített környezet öröksége 313 2. Az egészségügy helyzete és
intézményrendszere 314 2.1. A lakosság egészségi állapota az Észak-alföldi
régióban 315 2.2. Az Észak-Alföld egészségügyi ellátottsága 319 2.2.1.
Egészségügyi alapellátás 320 2.2.2. Egészségügyi szakellátás 323 2.2.3.
Sürgősségi egészségügyi ellátás 326 2.3. Egészségügyi központok az
Észak-Alföldön 327 3. A szociális ellátórendszer330 3.1. Az Észak-alföldi régió
szociális ellátórendszere 330 3.1.1. Házi segítségnyújtás 331 3.1.2. Étkeztetés
332 3.1.3. Speciális adottságú települések szociális ellátása 333 3.1.4.
Családsegítés 334 3.1.5. Gyermekjóléti alapellátások 336 3.2. Civil szervezetek
a régió szociális ellátórendszerében 338 4. Oktatás, képzési rendszer 340 4.1.
Az oktatási rendszer társadalmi háttere 340 4.2. A közoktatás helyzete a
régióban 344 4.2.1. Óvodák 345 4.2.2. Általános iskolák 348 4.2.3. Középfokú
oktatás 355 4.3. Felsőoktatás 363 VIII. FEJEZET INNOVÁCIÓS POTENCIÁL 1.
Felsőoktatás a régióban365 2. A Debreceni Egyetem 370 2.1. A Debreceni Egyetem
múltja és jelene 370 2.2. A Debreceni Egyetem makroregionális szerepe 375 3.
Kutatás-fejlesztés, innováció 378 4. Debrecen fejlesztési pólus program 384 IX.
FEJEZET TELEPÜLÉS ÁLLOMÁNY , TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, TÉRSZERKEZETISAJÁTOSSÁGOK 1. A
településállomány változási tendenciái 390 2. A településállomány nagyságrendi
és hierarchikus tagozódása 394 3. Komplex várostípusok 399 4. Az Észak-Alföld
falvai 405 5. Tanyák az Észak-Alföldön 410 6. Lakás viszonyok 413 7. A
kistérségi szerveződések jellemzői 415 8. Agglomerálódó területek 418 9.
Hátrányos helyzetű térségek 422 X. FEJEZET HATÁRMENTISÉG ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ
KAPCSOLATOK 1. Előzmények 426 2. A határon átnyúló kapcsolatok helyzete és
alakulása a rendszerváltás után 429 2.1. A határforgalom alakulása 429 2.2. A
gazdasági kapcsolatok alakulása 435 2.3. Önkormányzatok együttműködései,
intézményi kapcsolatok 438 2.4. A határon átnyúló együttműködések egyéb
területei 443 3. Euroregionális és egyéb interregionális együttműködések 445
3.1. Az eurorégiós együttműködés intézményi keretei - nagyrégiók 445 3.2. Új
euroregionális szerveződések - kisrégiók 451 3.3. Következtetések 456 XI.
FEJEZET GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK FŐBB TENDENCIÁJ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN 1.
A rendszerváltó évtized (1990-2000) 459 2. Társadalmi kirekesztődés az
Észak-alföldi régióban 469 2.1. A társadalmi kirekesztődés kollektív okai 469
2.2. Idősek szegénysége 472 2.3. Gyermekszegénység 474 3. Civil szervezetek az
Észak-alföldi régióban 478 XII. FEJEZET A RÉGIÓ FEJLESZTÉS IRÁNYAl 1. Az
észak-alföldi régió területi tervezési kategóriái 482 2. A stratégiai program
célrendszere 488 3. Összegzés 493 Irodalom 496 A kötet szerzői 516