Szerző: Erdősi Ferenc Dialóg Campus Kiadó, 2009 E könyv bemutatja a
kelet-európai közlekedés közelmúltját, általános helyzetét, jellemzőit, majd
ezekben az országokban a közlekedés szerkezetében, infrastruktúrájában és
forgalmi teljesítményében a politikai-társadalmi rendszerváltás nyomán
bekövetkezett változások irányzatait, méretét és okait. Alágazatonként (vasúti,
közúti, belvízi, tengervízi és légi közlekedés) részletesen tárgyalja témáját,
különös súlyt helyezve az egyes országcsoportok/országok összehasonlításával
nyert következtetésekre, a kelet-európai közlekedés mai helyzetére, fejlődésének
lehetséges irányaira. A kötet adatai: Megjelenés éve: 2009 Méret: B/5
Terjedelem: 544 oldal Kötés: keménytáblás A szerző személyes ajánlása:
Különleges kihívás volt számomra az alapinformációk tekintetében igazi terra
incognita térség közlekedése általános, alágazati és országcsoportok szerinti,
időben változó jellemzőinek feltárása. Ugyan a nyugat-európaitól különböző
izgalmas irányzatok ismerhetők meg e könyvből (Kelet-Európa közlekedése),
azonban az olvasó házi feladata megválaszolni azt a kérdést, hogy a közlekedés
nagyrégiónk felzárkózásának hatékony eszközévé válhat-e. Erdősi Ferenc
Tartalomjegyzék: Bevezetés 13 Első rész: KELET-EURÓPA KÖZLEKEDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI 1. A közlekedés és a természeti környezet kölcsönhatása 19 1.1. A
közlekedést befolyásoló természeti viszonyok 19 1.1.1. A horizontális tagoltság
19 1.1.2. A vertikális tagoltság 21 1.1.3. A vízrajzi viszonyok (folyók/tavak)
és az átkelési lehetőségek 25 1.1.4. A klimatikus viszonyok 27 1.1.5. Az egyes
közlekedésfajták eltérő ?érzékenysége? a természeti viszonyok hatása
tekintetében 31 1.2. A közlekedés káros környezeti hatásait felismerő kisszámú
környezettudatos polgárság dilemmái 32 2. A közlekedés fejlődése és átalakulása
az 1990-es évekig 35 2.1. A közlekedés fejlődésének korszakai Kelet-Európában 35
2.2. A közlekedésben a nemzeti és nemzetközi politika hatására a 20. század
derekától bekövetkezett változások 36 2.2.1. Az ipari termelés (adminisztratív
irányítás által befolyásolt) telepítésének, területi elhelyezkedésének hatása a
szállításigényesség alakulására a Szovjetunióban 36 2.2.2. Kelet-Közép- és
Délkelet-Európa a második világháború után 39 3. A politikai?gazdasági
átalakulás hatása a közlekedésre az 1990-es évektől 41 3.1. A
közlekedési?szállítási igények, irányok mennyiségi és közlekedés- fajták
szerinti változása a gazdasági szerkezetátalakulás, az europaizáció és a
globalizáció következtében 41 3.2. A közlekedés alágazati szerkezetének (modal
split) átalakulása 45 3.2.1. Az alágazati szerkezetbeli különbségek fokozatos
megszűnése Nyugat- és Kelet-(Közép) Európa között. A személy- és áruszállítási
volumen rendszerváltás óta bekövetkezett változásának sajátosságai 45 3.2.2. A
modal split korunkbeli jellegzetességei 2005-ben 49 3.3. Az Európai Unió
közlekedéspolitikájának vontatott, kompromisszumokat kereső érvényesülése
Kelet-Európában 53 3.3.1. Az Unió közlekedéspolitikai elvárásai teljesítésének
mértéke a kelet-európai közlekedésben. A nemzeti érdekek elsikkadása ?
ambivalens nemzeti közlekedéspolitikák 53 3.3.2. A közlekedési
infrastruktúra-fejlesztések alágazati és hálózati/területi aránytalanságai 57
3.3.3. A fejlesztések követő jellege, a felesleges kapacitások leépítése,
lemaradás a modal split környezetbaráttá alakításában és a területfejlesztési
célú infrastruktúra építésében 58 3.3.4. A korridorokra összpontosító, a vidéki
térségeket elhanyagoló hálózatfejlesztések és következményeik 62 3.3.5. A
közlekedési beruházások finanszírozásának problémái, különös tekintettel
Oroszországra 68 3.3.6. Küzdelem a fordítókorong/csomópont szerepért 69 3.3.7.
Felzárkózás, lépéstartás vagy leszakadás? (Kelet-Európa közlekedésfejlesztésének
többesélyessége) 70 3.4. Államhatárok és közlekedés 73 3.4.1. A vízrajzi és a
politikai viszonyok szerepe az országrészek között és a határokon keresztül
folytatott közlekedésben 73 3.4.2. Az országok vasúti határátmenetekkel és
közúti határátkelőkkel való ellátottságának mértéke 76 3.4.3. A FÁK-országok
felé nyitott vasúti határátmenetek 80 3.4.4. A Visegrádi Négyek és Szlovénia
nyugati határainak vasúti átmenetei 82 3.4.5. A közúti határátkelőhelyek 85 3.5.
Kelet-Európa a globális közlekedési térben 85 Második rész: AZ EGYES KÖZLEKEDÉSI
ALÁGAZATOK A VASÚTI KÖZLEKEDÉS 1. A vasútkorszak beköszönte Kelet-Európában (a
19. század derekától az első világháborúig) A vasúthálózat kialakulása 97 1.1. A
vasútépítéseket motiváló, illetve befolyásoló főbb belső és külső gazdasági,
valamint politikai tényezők 97 1.2. A vasutak különleges hatása a gazdaság és a
településhálózat? fejlődésére az első világháborúig 100 2. A szintetikus
államalakulatok létrejöttének vasúthálózati következményei a két világháború
között 104 2.1. A két szélsőség: Csehszlovákia és Lengyelország 104 2.2. A
Balkánon kialakult helyzet 109 2.3. A Szovjetunió nagyarányú vasútépítései 113
3. A határváltozások és az extenzív iparosítás motiválta megkésett
(?anakronisztikus?) vasúthálózat-bővítések az államszocializmus idején
(1945?1989) 116 3.1. A nyugat felé diszlokálódott Lengyelország
vasúthálózat-átalakítási kényszerhelyzetben 116 3.2. A Balkánon végzett
jelentősebb (külgazdasági és belpolitikai indíttatású) hálózatkiegészítések 117
3.3. A világméretű gazdasági/fegyverkezési versenyt és katonai stratégiai
célokat szolgáló példátlan méretű vasútépítések a Szovjetunióban 119 4. A
szintetikus államalakulatok szétesésének következményei a vasúti közlekedésre az
1990-es években 121 4.1. A politikai tér szegmentálódása, az államhatárok
megsokszorozódása, az átjárhatóság feltételeinek rosszabbodása 121 4.2. Az új
határok által átvágott pályák okozta közlekedési nehézségek megoldásának módjai
124 4.3. A délszláv polgárháború és a NATO-beavatkozás következményei 125 4.3.1.
A közlekedési hálózatban okozott károk és az alágazati szerkezet módosulása. A
forgalom újraindítása a háború után 125 4.3.2. A polgárháború hatására tengerre
terelődött transzbalkáni szárazföldi forgalom 128 5. A vasúti közlekedés
alakulása a rendszerváltás óta és a 21. század eleji jellemzői 130 5.1.
Kelet-Európa helye a világ vasúti közlekedésében 130 5.2. A vasúti
infrastruktúra mennyiségi és minőségi változása, a korunkbeli területi
jellegzetességek 131 5.2.1. A hálózatok hossza. A vonal- és vágányhosszbeli
különbségek. Hálózatsűrűség ? területfeltárás 131 5.2.2. A hálózatok műszaki
heterogenitása ? az interoperabilitásbeli hiányosságok és következményeik ? a
műszaki kapacitásbeli különbségek 134 5.2.3. A vasútvonalak szállítási
kapacitását közvetlenül befolyásoló főbb műszaki tényezők 141 5.2.3.1. A
pályahálózat megoszlása a sínek erőssége, illetve a tengelynyomás alapján. A
pályák vonalvezetése és a műtárgyak gyakorisága 141 5.2.3.2. A kétvágányú pályák
elterjedtsége, a villamosítottság mértéke, valamint az elérhető legnagyobb üzemi
sebesség területi különbségei, a pályák használati/forgalmi értéke 144 5.2.4. A
pályahálózat elégtelen rekonstrukciója, új vasútvonalak építése 153 5.2.5. Az
(egyes) országos vasúthálózatok téralakzatai 155 5.2.6. A vasúti csomópontok 158
5.2.6.1. A csomópontok nagyság szerinti megoszlása 158 5.2.6.2. A vasúti
csomópontok (gócpontok) városon belüli területi szerkezetének funkcionális
rendszere 164 5.3. A vasúti járműállomány 165 5.3.1. Az 1990 óta bekövetkezett
mennyiségi és strukturális változás. A korunkbeli állomány főbb jellemzői 165
5.3.2. Járműinnováció ? a dőléstechnikájú, kvázi nagy sebességű személykocsik
173 5.4. A vasúti közlekedés új minőségét és versenyképességét ígérő nagy
sebességű vasutak. (A növelt sebességű és nagy sebességű vasúthálózat
kialakításának tervei) 175 5.4.1. A nagy sebességű vasút előnyeinek
viszonylagossága a légi és autópálya-közlekedéssel folytatott versenyben 176
5.4.2. A nagy sebességű és növelt sebességű vasúthálózatok kialakításának
tervezetei 177 5.4.2.1. Az oroszországi nemzeti tervek 179 5.4.2.2. A nagy
sebességű vasúti közlekedés tervei Kelet-Közép-Európában (A technológiaváltásban
rejlő lehetőségek, új pályák helyett pendolino szerelvények) 181 5.4.3. Egy
további technológiaváltás lehetősége? (Álmodozások a mágnesvasútról
Kelet-Közép-Európában) 186 5.5. A vasúti forgalom 187 5.5.1. A vasúti forgalom
változásának főbb idő- és térbeli, valamint szerkezeti jellemzői 187 5.5.2. A
teherforgalom 192 5.5.2.1. A teheráru-forgalom alakulása a rendszerváltás óta
(1990?2006) az egyes országcsoportokban és országokban 192 5.5.2.2. A vasúti és
közúti áruszállítás közötti feladatmegoszlás változása a szállítmány-összetétel
alapján 195 5.5.2.3. A belföldi és a nemzetközi viszonylatú szállítások
részaránya a teljes vasúti áruszállításból 202 5.5.3. A kombinált (intermodális)
szállítás 208 5.5.3.1. A kombinált szállítási módok változatai, elterjedettségük
a közlekedési adottságok függvényében 208 5.5.3.2. A kombinált szállítás
közlekedéspolitikai támogatottsága 210 5.5.3.3. A vasúti intermodális forgalom
mérete és viszonylatszerkezete Kelet-Európában 2005-ben 212 5.5.3.4. A
nemzetközi konténer-irányvonatokkal végzett szolgáltatás 218 5.5.3.5. A vasúti
konténerszállítás jövőbeni legígéretesebb térsége, a FÁK-országok tömbje 223
5.5.3.6. A konténerterminálok ? regionális kombiterminálok ? logisztikai
központok 227 5.5.3.7. A RoLa-szolgáltatások helyzete, különös tekintettel a
magyarországi nemzetközi szolgáltatásokra 230 5.5.4. Személyszállítás 231
5.5.4.1. A személyforgalom alakulása 1990 és 2005 között 231 5.5.4.2. A
személyforgalom területi jellegzetességei 2005-ben 234 5.5.4.3. Az emelt szintű
belföldi és nemzetközi távolsági személyszállítási szolgáltatások
(EuroCity/EuroNight/InterCity) 241 5.5.4.3.2. A nemzetközi emelt szintű
szolgáltatások 250 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 1. Az úthálózat 255 1.1. Az úthálózat
fejlődésének nagyregionális sajátosságai a 21. századig 255 1.2. Az úthálózat
sajátosságai a 21. század elején 260 2. A gépkocsipark nagysága és összetétele
?a gépkocsi-ellátottság 269 2.1. A statisztikai számbavétel és részletezés
különbségei ? a gépkocsiállomány főbb rendeltetésfajták szerinti összetétele 269
2.2. A személygépkocsi-állomány és a fajlagos ellátottság századunk elején
országok szerint és regionális különbségei 271 2.3. A közúti közlekedés
háttéripara, az autógyártás teljesítménye, országok szerinti és regionális
különbségei 274 3. A közúti szállítás területi jellemzői 276 3.1. A közúti
áruszállítás 276 3.2. A közúti helyközi/távolsági közforgalmú (autóbuszos)
személyközlekedés 280 3.3. A személyautós egyéni közlekedés teljesítményei 288
3.4. Az útminőség/forgalomkapacitás és a gépkocsiállomány dichotómiája ? a
környezeti hatások 291 4. Az egyes országcsoportok
autópálya/gyorsforgalmiút-hálózatának fejlődése, mai jellegzetességei és
továbbépítésük problémái 295 4.1. A Nyugat-Európához csatlakozó, viszonylag
fejlett autópálya-hálózat (a visegrádi négyekben és a Nyugat-Balkánon) 295
4.1.1. Többször átdolgozott tervek ? igen szerény eredmények (A tervezett
lengyelországi autópálya-hálózat kialakulásának vontatottsága) 295 4.1.2. A
csehországi autópálya-hálózat fejlődése és mai jellemzői 302 4.1.3. A szlovákiai
autópálya/autóút-hálózat 307 4.1.4. A magyarországi autópálya-hálózatról
dióhéjban 311 4.1.5. A nyugat-balkáni autópálya/gyorsforgalmiút-hálózat 312
4.1.5.1. A kezdetleges hálózatok kialakulása az 1970-es évektől 312 4.1.5.2. A
horvátországi autópálya-építési ?csoda? 316 4.2. Az európai hálózathoz még nem
csatlakozó, embrionális állapotban levő délkelet-európai (kelet-balkáni)
autópályák 320 4.2.1. Az interkontinentális (transzeurázsiai) közlekedés
kulcsinfrastruktúrája: a bulgáriai autópálya-hálózat. Nagyívű tervek ? szerény
eredmények 320 4.2.2. Kisebb előrelépés Románia autópálya-építésében 323 4.3. A
FÁK-országok a hálózatépítés kezdetén 326 4.4. Erisz almája vagy
területfejlesztési csodaszer? (Néhány megjegyzés az autópálya-létesítések
vontatottságának okaihoz, valamint a lehetséges környezeti és gazdasági
hatásaikhoz) 330 A BELVÍZI KÖZLEKEDÉS 1. Általános jellemzők 337 1.1. A belvízi
közlekedés fejlődése és rendszerjellemzői 337 1.2. A belvízi közlekedés
rendszerjellemzői, verseny?képességének feltételei, hatása a regionális
fejlődésre 339 1.3. Vízi utak ? víziútrendszerek 341 1.3.1. A természetes és
mesterséges vízi utak alkotta víziútrendszerek 341 1.3.2. A vízi utak forgalmi
áteresztőképessége és kategorizálása 344 1.3.3. A belvízi szállítás
nemzetköziesedése. A földrajzi távolság csökkentésére irányuló (nem, vagy igen
nehezen megvalósítható) mesterséges víziút-építési tervezetek 345 1.4. A belvízi
hajózás vontatási módjai és járművei, hajótípusok, kombinált szállítás (RoRo,
konténer) 349 1.5. Teljes hajózási technológiaváltás, vagy csak a reális
szükségletekhez igazodó aránymódosítás szükségessége? 350 1.5.1. Tolóhajózás
versus önjáró hajók? 351 1.5.2. A folyam/tengerhajózás mint a belvízi közlekedés
erősítésének pillére (megmentője?) 355 1.6. A nemzeti belvízi flották teheráru-
és személyforgalma. A kikötők új szerepben ? forgalmuk 358 1.7. A belvízi
hajózás jövője Kelet-Európában ? különös tekintettel a szerkezetváltás
folytatódására és az éghajlatváltozásra 362 2. A nagy víziúthálózat-együttesek
és közlekedésük főbb jellemzői 366 2.1. Az Északi- és Keleti-tengerbe ömlő
folyóhármas (Vltava-Labe/Elba, Odera és Visztula) vízi közlekedése 366 2.2. A
balti országok belvízi közlekedése a Balti-tengerbe ömlő folyókon 372 2.3.
Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi vízi útja, a Duna 372 2.3.1. A Duna
víziútrendszer főbb jellemzői 374 2.3.2. A dunai teheráru- és személyforgalom
néhány jellemzője 378 2.3.3. A kikötői infrastruktúra és a kikötők forgalmának
alakulása 382 2.4. A világ (egyik) legnagyobb belvízi közlekedésének
kialakulása, majd összeomlása a posztszovjet térségben 386 2.4.1. A
víziúthálózat kialakulása az Orosz Birodalomban és a Szovjetunióban a világ
legnagyobb hajózócsatorna-rendszereinek létrehozásával 386 2.4.2. Az önálló
Oroszország és Ukrajna belvízi közlekedésének összeomlása 392 TENGERHAJÓZÁS 1.
Általános jellemzők 401 1.1. A tengerhajózás mérsékelt jelentőségének földrajzi
okai Kelet-Európa közlekedésében 401 1.2. A kereskedelmi hajópark 406 1.2.1.
?Miniflották?, ?túldimenzionált? és ?összeroppanó? flották. A kereskedelmi
hajóállomány alakulása korunkig. 406 1.2.2. A kelet-európai országok tengeri
hajóállománya a 21. sz. elején 408 1.2.2.1. Az országok valódi és
?virtuális/kvázi? flottái 408 1.2.2.2. A hajóparkok viszonylagos méretei, kor és
funkcionális hajófajták szerinti összetétele 410 1.2.3. A hajógyártás mint a
saját erőből való flottafejlesztés alapja 417 1.3. A kikötőállomány ? kikötői
forgalom 418 2. Kelet-Európa egyes országai tengerhajózásának főbb jellemzői 430
2.1. Lengyelország 430 2.2. A balti országok tengerhajózása 436 2.3. Az
Adriai-tenger menti (volt szocialista) országok 441 2.4. A Fekete-tenger menti
országok 448 2.5. Oroszország tengeri közlekedése 455 2.5.1. A cári Oroszország
birodalomszervezéssel kapcsolatos közlekedésfejlesztési akciói és a szovjet
korszakbeli tengerhajózás 455 2.5.2. A mai Oroszország tengerhajózása 457
2.5.2.1. Az orosz kereskedelmi flotta leépülése és szervezeti rendjének,
tulajdonformájának változása. A tengerhajózás forgalmi teljesítménye 457
2.5.2.2. A tengeri kikötőállomány általános jellemzői 461 2.5.2.3. Oroszország
tengeri kapuinak térbeli áthelyeződése 462 2.6. Belarusz tengeri közlekedése 470
A LÉGI KÖZLEKEDÉS 1. A légi közlekedés fejlődésének néhány jellemzője a
rendszerváltásig 473 2. A légi közlekedésben bekövetkezett változások a
rendszerváltás, illetve a korábbi államalakulatok szétesése után a 21. századig
479 3. A légi közlekedés főbb jellemzői Európa keleti felében a 21. század
elején 485 3.1. A légitársaság-állomány ? a diszkont légitársaságok szerepe 485
3.2. A légitársaságok repülőgép-állománya és a flották korszerűsítésének
problémái 489 3.3. A repülőterek 492 3.3.1. A repülőterek hierarchiája,
csomópont-repülőterek. A repülőterek földi közlekedési elérhetősége, terület- és
településfejlesztő hatása 492 3.3.2. A repülőtéri kínálat területi
jellegzetességei 494 3.3.3. A repülőterek forgalma 496 3.3.3.1. A repülőterek
forgalmának szerkezete a szolgáltatási módok, a főbb szolgáltatási viszonylatok,
valamint a szolgáltató légitársaságok aránya alapján 496 3.3.3.2. A nagyobb
repülőterek forgalma 503 3.4. Az országok légiutas-forgalmának intenzitása és
irányultsága 510 3.4.1. A teljes fajlagos légi forgalom országcsoportok és
országok szerinti alakulása 510 3.4.2. A forgalom viszonylatok szerinti
szerkezete ? a belföldi és a nemzetközi légi forgalom aránya ? különös
tekintettel a visegrádi négyekre 514 3.4.3. Kelet-Európából kiinduló és a
térségen belüli legforgalmasabb légi vonalak 520 3.5. A légi áruszállítás
méretei és főbb jellegzetességei Európa keleti felében 522 Irodalom 525
Tárgymutató 537 Névmutató 542