Szerző: Papp János Tamás Wolters Kluwer Kiadó, 2022 Papp János Tamás napjaink
egyik kiélezett társadalmi-szabályozási kihívásának feldolgozására vállalkozott.
A közösségimédia-platformok társadalomformáló hatásának pontos megértése és a
megfelelően reagáló szabályozás kialakítása nemcsak izgalmas és összetett
kérdés, hanem sürgető feladat is. Olyan feladat, amely sokaknak ad elvégzendő
munkát: az új platformok egyéni és közösségi életünkre gyakorolt szerteágazó
hatásának értő kezelése a 21. század társadalmainak nagy közös kihívása, amely a
technológiai kérdésektől a médiatudományon át a pszichológia vagy az
antropológia területéig igényt tart az elméleti és gyakorlati szakemberek szoros
együttműködésére. Ami a társadalomtudományokat illeti, aligha van ma már olyan
terület, amely megengedhetné magának, hogy ne központi jelentőségű kérdésként
foglalkozzon az online platformok, köztük a közösségi média szerepével. Nincs ez
másképp a jogtudomány képviselőivel sem, sőt ahogy az lenni szokott, jelentős
társadalmi következményekkel járó jelenségek nyomában előbb-utóbb épp az válik
feszítő kérdéssé, hogy miként szelídítjük meg a folyamatokat a jogi szabályozás
eszközével. Amíg azonban ide eljutunk, sok-sok tisztázandó részletet kell
körbejárnunk annak érdekében, hogy a meghozott szabályok valóban úgy kezeljék a
kockázatokat, hogy közben nem tesznek kárt a társadalmi előnyökben. Egyáltalán:
meg kell értenünk, miként érvényesek korábbi tételeink az új körülmények között.
A közösségi média berobbanó valósága mindenképp ilyen alaposan értelmezendő
helyzetet teremtett az emberi kommunikáció és a vele összefüggő
alkotmányos-szabályozási alapelvek terén. A kötet értékes hozzájárulás ehhez a
jogtudományi tisztázáshoz, ráadásul olyan olvasmányos stílusban, amely a
szélesebb olvasóközönséghez is közelebb tudja hozni a jogászok dilemmáit. Török
Bernát A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2022
Terjedelem: 288 oldal A tartalomból: Előszó Bevezetés 1. Fogalmi meghatározások
és alapvetések 1.1. Közösségi média és ?közösségi média? 1.2. A közösségi média
fogalma 1.3. Fogalmi tipizálás 1.4. Következtetések 2. A közösségi média
demokratikus szerepe 2.1. Az online világ ?kormányzói? 2.2. Visszhangkamerák és
szűrőbuborékok 2.3. A felhasználók aktív befolyásolása 2.4. A közösségi média
médiapiaci hatása 2.5. Következtetések 3. A közösségi médiára vonatkozó
szabályozási környezet 3.1. Médiaszabályozás és közösségi média 3.2. Értesítés
és eltávolítás - Eker. irányelv 3.3. Egyéb szabályozási eszközök 3.4. Az
amerikai megközelítés - CDA 230. szakasz 3.5. Következtetések 4. Irányadó
európai döntések az online platformok tartalomszabályozásával kapcsolatban 4.1.
A közösségi média szerepe az EJEB gyakorlatának tükrében 4.2. A kommentekért
való felelősség 4.3. Személyiségi jogi viták a felhasználók között a közösségi
médiában 4.4. Személyiségi jogi kérdések a szolgáltatók és a felhasználók
viszonyában 4.5. Az Európai Unió Bíróságának döntései 4.6. Következtetések 5. A
felhasználási feltételek magánjogi kérdései 5.1. A felhasználási feltételek mint
magánjogi kötelmek 5.2. Fogyasztóvédelmi és joghatósági problémák 5.3. A nagy
közösségi házibuli 5.4. Következtetések 6. Magánszabályozás 6.1. A gondolatok
szabad piacának kudarca 6.2. Saját szólásszabadsági kódexek 6.3. A közösségi
oldalakon megjelenő tartalmak alapjogi jellege 6.4. A szólásszabadság
horizontális hatálya 6.5. Egyéb lehetséges analógiák az alkotmányos
kötelezettség érvényesítésére 6.6. A platformok szólásszabadsága 6.7.
Következtetések 7. A közösségi média és az álhírek 7.1. Az álhírek jelentősége,
fogalmi meghatározása 7.2. A közösségi média szerepe a félretájékoztatásban 7.3.
A hamis beszéd alkotmányos védelme 7.4. A dezinformáció és a pandémia 7.5.
Fellépés a hamis hírek ellen 7.6. Következtetések 8. Jövőbeni lehetséges
megoldási irányok 8.1. Nemzeti szabályozások 8.2. Közös uniós szabályozás 8.3.
Oversight Board 8.4. Versenyjogi megoldások 8.5. A jelenlegi megoldási
kísérletek értékelése 8.6. Következtetések Összegzés Idézett művek