Szerző: Pokol Béla Dialóg Campus Kiadó, 2008 Az állampárti szocializmusban ?
átvéve a szovjet mintát ? kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen
elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a
kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető
fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát
vázolta; a következő fejezetekben ? és ez adta a kötet címét ? az európai
jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két
utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb
kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az
volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára
közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt
jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai
újjáteremtődjenek... A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés
éve: 2008 Terjedelem: 224 oldal Tartalom: Előszó 9 I. fejezet: A jog rétegeinek
történeti kibomlása 11 1. Az archaikus jogoktól a tudatos jogalkotásig 11 2. A
jogdogmatika rétegének kialakulása 17 2.1. A konzíliumadás, ítélkező jogi
fakultások 18 2.2. A jogi humanizmus korrekciói 20 2.3. Az újkor észjogi
természetjogának rendszertörekvései 22 3. A konkretizáló bírói jogréteg
formálódása 25 II. fejezet: Az európai jogtudomány újjáéledése ? a glosszátorok
29 1. A glosszátorok intézményi feltételei 29 2. A glosszátorkorszak kiemelkedő
alakjai 45 3. A korszak glosszátoroktól független művei 54 4. A glosszátorok
jelentősége és hatása 56 Függelék: Digesta-kivonatok 60 III. fejezet: A
kommentátorok ? az átformált római jog gyakorlati használatbavétele 69 1. A
kommentátorok megváltozott intézményi feltételei 69 2. A kommentátor-irodalom fő
alakjai 72 IV. fejezet: Ítélkező jogi fakultások ? a jogászprofesszorok
gyakorlati jogformálása 93 1. A konzíliumok gyakorlatának kialakulása:
disputatio, quaestio, consilium 94 2. A konzíliumadás és az ítélkező fakultások
paradicsoma: a német egyetemi jogászság 101 3. A konzíliumadás mint az egyetemi
jogászság egzisztenciális háttere 106 4. A konzíliumok gyakorlatának funkciói
110 5. A konzíliumadási tevékenység kortárs kritikái 112 V. fejezet: Az európai
jogi gondolkodás újkori fordulata (jogi humanizmus, elegáns juriszprudencia és a
világi természetjog) 117 1. A jogi humanizmus 118 1.1. A jog és a jogászok
kritikája az olasz humanizmusban 118 1.2. A mainstream jogtörténeti felfogás a
francia jogi humanizmusról 123 1.3. A jogi humanisták egy mai kritikusa: Douglas
Osler 130 2. Az elegáns juriszprudencia 132 3. A jogi rendszerre törekvés
megjelenése 134 3.1. Szellemi paradigmaváltás az 1500-as évektől 134 3.2. Az
újkori természetjog elágazásai 139 3.3. A természetjogtól a jogfilozófiáig és a
jog értelmi rendszeréig 146 4. A gyakorlati juriszprudencia felemelkedése és
eltűnése 149 VI. fejezet: Magánjogdogmatika-történeti elemzések 155 1. A személy
(Person) 156 1.1. A személyiség előtérbe kerülése a személy helyett 158 1.2. Az
általános személyiségi jog 160 2. A jogi személy (Juristische Person) 161 2.1. A
középkori universitas 161 2.2. Az emberi társaságok az észjogban: a societas 162
2.3. Az abszolutista állam bizalmatlansága a kialakuló morális személyekkel
szemben 163 2.4. A jogi (juristische) személy 163 2.5. Harc a fikciós elmélet
körül 164 2.6. Jogi személy a második világháború utáni évtizedekben 166 3. A
dolog (Sache) 167 3.1. A szó és fogalomtörténet elkülönülése 167 3.2. A római
jogi res 167 3.3. A dolog jogi fogalmának megalkotása 167 3.4. A birtok
problémája 168 3.5. Tulajdonszerzés és az absztrakciós elv 169 4. A jogügylet
(Rechtsgeschäft) 170 4.1. A szerződés mint konszenzus 171 4.2. Savigny:
jogügylet és jogviszony 172 4.3. Harc az akaratnyilatkozati és a kijelentési
elmélet között 172 4.4. A szerződési szabadság leépítése: a faktikus szerződések
172 4.5. A szerződési jogviszonytól a törvényi jogviszonyig 173 5. A kötelmi
viszony (Schuldverhältnis) 174 5.1. Az obligatiótól a kötelmi viszonyig 175 6. A
jogellenes károkozásért való felelősség (Unerlaubte Handlung) 177 6.1. Vagyoni
és személyi károk 179 7. A tulajdon (Eigentum) 180 7.1. Alanyi jog és
tulajdonjog 182 VII. fejezet: Büntetőjogdogmatika-történeti elemzések 187 1. A
német büntetőjog-dogmatika fejlődése 189 1.1. A Szásztükör dogmatikanélkülisége
189 1.2. A Carolina kezdődő jogdogmatikája 190 1.3. Az usus modernus dogmatikai
fejlesztései 191 1.4. A klasszikus német büntetőjog-dogmatika kialakulása 192
1.5. A finalista büntetőjog-dogmatika kialakulása 193 2. A francia
büntetőjog-dogmatika formálódása 194 2.1. A korai francia büntetőjogdogmatika
helyzete 194 2.2. A napóleoni büntetőkódex dogmatikája 196 2.3. A mai francia
büntetőjog-dogmatika újításai 199 3. Az angol?amerikai büntetőjog-dogmatika
formálódása 200 3.1. A kísérlet megjelenése a befejezett bűncselekmény mellett
200 3.2. A bűnösség doktrínájának alakulása 203 3.3. Az elkövetői kör: tettes,
bűnsegéd, felbujtó, bűnpártoló 208 4. Az olasz büntetőjog-dogmatika az 1800-as
években 213 4.1. Cesare Beccaria 214 4.2. Francesco Carrara 215 5. A
büntetőjog-dogmatika hazai fejlődése 218 5.1. A magyar büntetőjog-dogmatika
Werbőczy után 218 5.2. Pauler Tivadar büntetőjog-dogmatikája 219 5.3. A
Csemegi-kódex dogmatikája 221