Szerző: Jonathan J. Moore Kossuth Kiadó, 2021 Csak 18 éven felülieknek! A könyv
bár nem öleli fel a kivégzések teljes, egyetemes történetét, megkísérel
bemutatni néhány, az idők során alkalmazott különösen kegyetlen módszert. A
római korból származó alkotások és szemléletes leírások alapján hátborzongatóan
pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen sors várt a bűnözőkre nem kívánatos
személyekre a birodalomban. De a kései középkor és a reneszánsz emberének
fantáziája is szabadon szárnyalt, ha másokra kirótt borzalmakról volt szó.
Különleges kínzásokat és halálnemeket találtak ki az elítéltek számára, hogy
példát statuáljanak. A bűnösöket élve megfőzték, megkövezték, felakasztották,
megcsonkították, felnégyelték, megfojtották, kitolták a szemüket, karóba húzták
vagy lovakkal szaggatták szét. A hóhérpallos elsősorban a kontinentális
Európában volt ?népszerű?, míg a Brit-szigeteken inkább a bárdban bíztak. Később
változott a felfogás. A kivégzés leghatékonyabb módszerei, mint
Nagy-Britanniában a ?hosszúejtéses? akasztás, a guillotine Franciaországban és
Németországban, amelyek a modern kor hajnalán születtek, már mind azt a célt
szolgálták, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az elítéltnek. Az USA-ban
szintén erre törekedtek. Ezért vezették be a villamosszéket, a gázkamrát és a
méreginjekciót. A mai napig vitatott, hogy ezek valóban elérték-e a céljukat,
hiszen a történelem néhány leginkább félresikerült, rémálomba torkolló kivégzése
pont ezek használatához kötődik. A halálbüntetést még mindig sok helyen
alkalmazzák világszerte. 2014-ben megközelítőleg 2500 embert ítéltek halálra a
világ 54 országában, ahol továbbra is él ez a büntetésforma; közülük 607 főn
végre is hajtották az ítéletet. A valós adatok azonban jóval magasabbak ennél,
hiszen számos országban bírósági eljárás nélkül, titokban hajtják végre az
ítéleteket. Becslések szerint jelenleg is húszezer ember várja a halálos ítélet
végrehajtását. A kötet adatai: Formátum: 170 x 227 mm Kötés: flexibilis
Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 256 oldal