Szerző: Melkovics Tamás Országház Kiadó, 2020 ?Érezzék, mire hivatvák, kiknek a
születés vak története ily nevet adott.? ? Ezekkel a szavakkal figyelmeztette
Kossuth Lajos a magyar arisztokráciát 1841 februárjában a Pesti Hirlap
hasábjain. S bár a polgári átalakulás legfőbb társadalmi bázisa a köznemesség
lett, az ellenzéki főnemesek tekintélyükkel, befolyásukkal, kapcsolati
hálójukkal és nem mellesleg vagyoni helyzetükkel aktív részesei,
nélkülözhetetlen és meghatározó szereplői, néhány tagjuk esetében pedig
közvetlen irányítói és alakítói lettek a magyar polgári reformfolyamatnak.
Jelképes, hogy 1847. október 17-én, amikor a Kossuthot és Szentkirályi Móricot
éltető választók tömege a pesti vármegyeházához vonult, a menet élén Batthyány
Lajos lovagolt szinte kivétel nélkül ellenzéki mágnások gyűrűjében. A főrendi
ellenzék ? a magyar arisztokráciától történelmi hűséget váró bécsi kormányzat
őszinte döbbenetére ? az 1839?40-es országgyűlésen zászlót bontott, s ugyan a
legelső intézményileg deklarált, előre meghatározott elvek és egyeztetett
taktika mentén működő pártszerű politikai közösségként tekinthetünk rá, a
történetírás vonatkozó, mélyreható vizsgálatai mindeddig elmaradtak. A kötet
első fejezete az 1825 és 1848 közötti utolsó hat rendi országgyűlés
felsőtáblájának összetételét térképezi fel, különös tekintettel az ellenzék
létszámára, tagjaira, lehetőségeire és eredményeire. A második és a harmadik
fejezetben pedig az 1839?40-es országgyűlés kerül nagyító alá: a főrendi
ellenzék önszerveződési folyamata, politikai működése, illetve tagjainak
csoportprofilja. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés
éve: 2020 Terjedelem: 404 oldal