TITKOS VILÁG I-II. - A HÍRSZERZÉS TÖRTÉNETE
Szerző: Christopher Andrew Európa Könyvkiadó, 2024 Minél messzebbre tekintesz
vissza - írta Winston Churchill -, annál távolabbra látsz előre. Maximája az
egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének. Egy igen
hosszú távú perspektíva nagyobb rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek
jövőbeli, terroristák általi felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni,
technikailag nem túl fejlett terrortámadások rövid távú tapasztalata. (...) Bár
a jó hírszerzés csökkenti a meglepetést, meggátolni nem tudja azt. Néha még a
legjobb stratégiai hírszerzés is csak úgy enged bepillantást a jövőbe, ahogy az
Szent Pálnak adatott meg a menny kapcsán - tükör által homályosan. A múlt
tapasztalatai alapján a hírszerzési elemzőket éppoly rendszeresen meg fogja
lepni a nemzetközi viszonyok alakulása a huszonegyedik században, ahogy az
elődeikkel is történt a huszadikban. 1914 augusztusában senki nem jósolhatta
meg, hogy a háború során Oroszország Európa legautoritáriusabb monarchiájából
átmegy a világ legforradalmibb rezsimjébe. A nácizmus háborúk közötti győzelme
ugyanolyan megjósolhatatlan volt, mint a bolsevizmus diadala a háborús időkben.
Amikor a német weimari köztársaságba akkreditált korábbi brit nagykövet, Lord
D'Abernon 1929-ben publikálta kétkötetes memoárját, mindössze egyetlen utalást
tett Hitlerre, azt is egy lábjegyzetben, ahol megemlíti, hogy 1924-ben hat
hónapot töltött börtönben, azután pedig a feledés homályába veszett. Milyen
hírrel tértek vissza Mózes kémei az ígéret földjéről? Miért hittek inkább a
jósoknak a római hadvezérek csata előtt, mint a felderítőiknek? Mekkora szerepe
volt az iszlám térnyerésében Mohamed kémhálózatának? Valóban több spion
tartózkodott az 1815-ös bécsi kongresszuson, mint uralkodó és diploma? Mekkora
információs hálózat szükséges egy egész társadalom megfigyeléséhez - az ősi
Indiában, a 19-20. századi Oroszországban, vagy napjaink Kínájában? Christopher
Andrew brit történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban
gazdag, három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő, egyedülálló
könyve - a hírszerzés bibliája - nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de a
kémkedés olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól és napjainkban is
időszerű jelentőségéről is sokat elárul. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás,
védőborító Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 1282 oldal
vissza - írta Winston Churchill -, annál távolabbra látsz előre. Maximája az
egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének. Egy igen
hosszú távú perspektíva nagyobb rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek
jövőbeli, terroristák általi felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni,
technikailag nem túl fejlett terrortámadások rövid távú tapasztalata. (...) Bár
a jó hírszerzés csökkenti a meglepetést, meggátolni nem tudja azt. Néha még a
legjobb stratégiai hírszerzés is csak úgy enged bepillantást a jövőbe, ahogy az
Szent Pálnak adatott meg a menny kapcsán - tükör által homályosan. A múlt
tapasztalatai alapján a hírszerzési elemzőket éppoly rendszeresen meg fogja
lepni a nemzetközi viszonyok alakulása a huszonegyedik században, ahogy az
elődeikkel is történt a huszadikban. 1914 augusztusában senki nem jósolhatta
meg, hogy a háború során Oroszország Európa legautoritáriusabb monarchiájából
átmegy a világ legforradalmibb rezsimjébe. A nácizmus háborúk közötti győzelme
ugyanolyan megjósolhatatlan volt, mint a bolsevizmus diadala a háborús időkben.
Amikor a német weimari köztársaságba akkreditált korábbi brit nagykövet, Lord
D'Abernon 1929-ben publikálta kétkötetes memoárját, mindössze egyetlen utalást
tett Hitlerre, azt is egy lábjegyzetben, ahol megemlíti, hogy 1924-ben hat
hónapot töltött börtönben, azután pedig a feledés homályába veszett. Milyen
hírrel tértek vissza Mózes kémei az ígéret földjéről? Miért hittek inkább a
jósoknak a római hadvezérek csata előtt, mint a felderítőiknek? Mekkora szerepe
volt az iszlám térnyerésében Mohamed kémhálózatának? Valóban több spion
tartózkodott az 1815-ös bécsi kongresszuson, mint uralkodó és diploma? Mekkora
információs hálózat szükséges egy egész társadalom megfigyeléséhez - az ősi
Indiában, a 19-20. századi Oroszországban, vagy napjaink Kínájában? Christopher
Andrew brit történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban
gazdag, három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő, egyedülálló
könyve - a hírszerzés bibliája - nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de a
kémkedés olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól és napjainkban is
időszerű jelentőségéről is sokat elárul. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás,
védőborító Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 1282 oldal
Adatlap
Ár: | 12.800 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Könyvkereső: | Háborús, hadtörténeti |
Feladás dátuma: | 2024.11.16 |
Eddig megtekintették 38 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "TITKOS VILÁG I-II. - A HÍRSZERZÉS TÖRTÉNETE" című hirdetést látja. (fent)