Szerző: Odorics Ferenc Gondolat Kiadó, 2012 A könyv első sorai éppen 30
esztendővel ezelőtt íródtak. Amikor az irodalomról való megszólalás szép lassan
lemondani kényszerült scientifista igényeiről. Amikor tudományosnak lenni a
bölcsészettudományok területén már nem volt veszélyes, de jóleső izgalmakkal és
szép sikerekkel sem kecsegtetett. A stukturalizmus magyar(országi) alkonyán
indulnak a könyv bevezető tanulmányai. A kötet szerzője ebben az időben
közvetlen inspirációt a Szegedi Szemiotikai Iskola tagjaitól, elsősorban Kanyó
Zoltántól kapott. Ezek a tanulmányok az irodalomelmélet nehéztüzérségét oly
törékeny szerkezetekre irányították, mint Németh László mezőföldi novellái és
Gyász című regénye, majd egy közmondás, s végül az irodalomnak talán a
legnagyobb teremtő erővel rendelkező nyelvi eszköze: a metafora. A struktúra
hatalma című rész záró tanulmányai az irodalomtudomány konstruktivista
tárgyalása során nyitják fel a kartéziánus gondolkodás páncélajtóit. A második
rész, A törékenység kegyelme írásai a dekonstrukció jegyeit viselik magukon. A
szó- és betűjátékokat mozgósító értelmezési stratégiák Kosztolányi Aranysárkány,
Vörösmarty A Rom, József Attila Eszmélet és Ottlik Iskola a határon című műveit
olvassák. A könyv egyrészt felmutatja a struktúra hatalmát és a scientifizmus
hatalmi igényeit, egyben arra is fényt vet, hogy mennyire törékeny a
legszilárdabbnak hitt tudományos védőbástya is, amikor az olvasás szelleme
megérinti. Az olvasás a törékenység kegyelme ? ezt tekinthetjük a könyv végső
tanulságának. A kötet adatai: Formátum: A/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve:
2012 Terjedelem: 246 oldal