Szerző: Fézer Tamás dr. HVG-ORAC Kiadó, 2011 A nem vagyoni, erkölcsi károk
megtérítésének problémája a jogintézmény 1977-ben történő hazai kodifikációja
óta számos paradigmaváltáson esett át. A bírói gyakorlat XXI. században
megváltozott felelősségi megközelítése a hazánkban nem vagyoni kártérítés néven
ismert intézmény gyakorlatában is éreztette hatását. Az európai tendenciák és a
hazai társadalmi, gazdasági folyamatok eredményeképpen a személyhez fűződő jogok
felértékelődtek, a jogsértések új dimenziói kerültek az igényérvényesítés
középpontjába. Az egzakt törvényi szabályozás hiányában ítélkező bírák az elmúlt
tíz évben új tartalmat adtak a nem vagyoni kártérítésnek. A kártérítési jog
kétségkívül leginkább dinamikusan fejlődő területéről van szó, melynek a
személyiségvédelemmel való szoros összefüggése az adott társadalom
értékítéletének egyik fontos mércéjét is jelenti. A bírói gyakorlat szabadsága
azonban szükségképpen egyenetlen, sok esetben ellentmondásokkal telített, és
akár alapvető kérdésekben is gyors változásokat hozó döntéseket eredményezett.
Kialakult elméleti megalapozottság hiányában a nem vagyoni kártérítés olyan, a
jogkereső közönség körében egyre népszerűbbé váló személyiségvédelmi eszközzé
vált, melynek szinte valamennyi lényeges elméleti és gyakorlati kérdése a mai
napig megválaszolatlan hazánkban. A könyv alapvetően a hazai joggyakorlat mára
ítélkezési állandóvá vált vívmányait, legújabb értelmezési próbálkozásait és
ellentmondásait helyezi előtérbe. Probléma kronologikus módszerrel az
immateriális kártérítés szinte valamennyi elméleti és gyakorlati dilemmáját
(funkció, rendszertani elhelyezés, a kártérítés jogalapja, összegszerűsége, az
igényérvényesítés sajátosságai, pertechnikai kérdések, bizonyítási kérdések,
hozzátartozói igények, érdeksérelmekre alapított kártérítés lehetősége,
szerződésszegésből eredő nem vagyoni károk, egészségügyben okozott károk, stb.)
vizsgálja, a magyar bírói gyakorlatból kiindulva tárgyalja. Olyan kérdések is az
elemzés fókuszába kerülnek, mint a kómás betegek kártérítési igényei, a wrongful
conception, wrongful birth esetek erkölcsi és jogi háttere, és a privátszféra,
családi élet intimitását támadó magatartások értékelése. A könyv nem titkolt
szándéka, hogy az ellentmondásokra, ítélkezési nehézségekre az esetleges
ítélkezési állandók feltérképezését követően elméleti és gyakorlati szempontból
egyaránt rávilágítson, kritikát gyakoroljon, és külföldi modellek megoldásait is
hasznosítva, mégis a hazai társadalmi környezetre koncentráló megoldási
javaslatokkal szolgáljon. A megoldási javaslatok a tárgyalt jogterület
sajátosságaiból adódóan nem elsősorban a jogalkotóhoz intézett felhívások,
sokkal inkább a bírói gyakorlatba, az ítélkezésbe beépíthető modellek.
Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés jogintézménye a bírói gyakorlat
kezei között formálódik, az igényérvényesítő fél, a védekezésre kényszerülő
alperes és a bíró oldaláról is érkezhet olyan új megoldás ? ahogyan ez az elmúlt
évtizedben is számos alkalommal megtörtént -, mely alapjaiban változtatja meg a
nem vagyoni kártérítés hazai gyakorlatát. A könyv elsősorban az elmúlt
tíz-tizenöt év bírósági határozatait használja fel a jelenlegi gyakorlat
azonosításához, és a folyamatban lévő rekodifikációra is hangsúlyt helyezve
egyszerre ad képet a nem vagyoni kártérítés belső ellentmondásairól,
gyakorlatáról és az elmozdulás, továbblépés lehetséges irányairól, a sérelemdíj
bevezetésének várható hatásairól. Megismerteti az értő olvasót azokkal a
pertechnikai és perstratégia felállítása szempontjából is lényeges jellemzőkkel,
melyek ítélkezési állandókként vagy éppen vitás kérdésekként élnek hazánkban. A
hazai anomáliák érzékeltetése és a jogintézmény rugalmasságának bizonyítása
érdekében számos olyan - egyes vélemények szerint kuriózumnak számító ? döntés
is elemzésre kerül a könyvben, mely sajátos, vagy éppen radikális megközelítését
adja a problémának. Ezen döntések beépítésének nem titkolt célja, hogy fogódzót
adjon azok számára, akik egyedi jogvitájukban a többségi bírói álláspont
megváltoztatására törekednek. A tartalomból: Bevezető gondolatok A
személyiségvédelem jelentősége és sajátosságai A személyiségvédelem megjelenése
és fejlődése az európai és a magyar magánjogban A személyiségvédelem funkciói a
bírói gyakorlat tükrében Kárpótlás erkölcsi károkért a felelősségtani premisszák
szemszögéből A hozzátartozói igények A kártérítés mértéke (összegszerűség) Az
igényérvényesítés speciális szabályai A személyhez fűződő jogok megsértésének
különleges esetei Sérelemdíj az új magyar polgári törvénykönyvben Záró
gondolatok A kötet adatai: Kötés: puhakötés Formátum: A/5 Megjelenés éve: 2011
Terjedelem: 385 oldal