ANEKDOTA - TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE 5.
Szerző: Géczi János Gondolat Kiadó, 2009 Nincs olyan történet, amelynek ne lenne
egyszer vége - elérkezett az ideje a részleteiben 1994-től napvilágra került
Tiltott Ábrázolások Könyve lapjain elmondottak befejezésének is. A császár
azonban tudott írni, még ha azt a rómaiak nem is tekintették írásnak. Az
illíreknél az volt a szokás, hogy az üzenetet kődarabkákkal írták meg: ahány
szó, annyiféle színű, alakú, nagyságú kövecske; a levél készítőjének semmi mást
sem kellett tennie, mint mozaikká fogalmazni az üzenetet. E szokásnak a régi
rómaiak termeket díszítő mozaikjaiban rejlett az eredete, habár ők maguk
elfelejtették, hiszen nehézkes és lassú volt az üzenetek megírása, s talán azért
is, mert hosszú szöveget, a kirakott lap súlya miatt, vontatottan juttattak el
az egyik helyről a másikra. A szöveg megalkotása a következők szerint történt: a
mozaikkészítő megérkezett kövekből álló szótárával a levélíróhoz, és diktálás
után összerakta a mondatokat. Legvégül összeragasztotta: az ékesszólás
mestereinek kimondott mondatai alapján rendszerint pompás tájak, szép tartású
ember- és állatalakok, gyümölcsökből, zöldségtermésekből és virágokból bonyolult
módon egybefont füzérek alakultak ki. Ezekkel aztán, minthogy a rómaiak közül
senki nem ismerte és értette a képek valódi értelmét, nemhogy olvasni tudták
volna, a termek padlóját díszítették, illetve a templomok falába építették vagy
fogadócsarnokok bejárata mellé függesztették, bár Justinos mozaikírási
képességéről alig voltak akik tudtak, ez idővel feledésbe is merült, a mesterek
munkájára igény mutatkozott: a csarnokok díszítésének egyetlen módjává
változott. Ezt majd utódja, Justinianus, és neje, Theodóra megrendelései
terjesztették el a maradék birodalomban, de sosem feledték el, hogy maguk is
megírták az üzeneteiket s a nekik tetsző, illetve kívánatos történeteket. -
állítja a szerző, akit jelenleg Géczi Jánosnak neveznek, bár hívhatnák Cholnoky
Viktornak, szólíthatnák a bizánci Prokopiusnak, esetleg Romanosznak, avagy annak
a déltengeri viharnak, amely a fölkavart hullámokkal betűket ír a fövenyre, hogy
a szöveget onnan menten lemossa. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás Kiadási év:
2009 Terjedelem: 120 oldal
egyszer vége - elérkezett az ideje a részleteiben 1994-től napvilágra került
Tiltott Ábrázolások Könyve lapjain elmondottak befejezésének is. A császár
azonban tudott írni, még ha azt a rómaiak nem is tekintették írásnak. Az
illíreknél az volt a szokás, hogy az üzenetet kődarabkákkal írták meg: ahány
szó, annyiféle színű, alakú, nagyságú kövecske; a levél készítőjének semmi mást
sem kellett tennie, mint mozaikká fogalmazni az üzenetet. E szokásnak a régi
rómaiak termeket díszítő mozaikjaiban rejlett az eredete, habár ők maguk
elfelejtették, hiszen nehézkes és lassú volt az üzenetek megírása, s talán azért
is, mert hosszú szöveget, a kirakott lap súlya miatt, vontatottan juttattak el
az egyik helyről a másikra. A szöveg megalkotása a következők szerint történt: a
mozaikkészítő megérkezett kövekből álló szótárával a levélíróhoz, és diktálás
után összerakta a mondatokat. Legvégül összeragasztotta: az ékesszólás
mestereinek kimondott mondatai alapján rendszerint pompás tájak, szép tartású
ember- és állatalakok, gyümölcsökből, zöldségtermésekből és virágokból bonyolult
módon egybefont füzérek alakultak ki. Ezekkel aztán, minthogy a rómaiak közül
senki nem ismerte és értette a képek valódi értelmét, nemhogy olvasni tudták
volna, a termek padlóját díszítették, illetve a templomok falába építették vagy
fogadócsarnokok bejárata mellé függesztették, bár Justinos mozaikírási
képességéről alig voltak akik tudtak, ez idővel feledésbe is merült, a mesterek
munkájára igény mutatkozott: a csarnokok díszítésének egyetlen módjává
változott. Ezt majd utódja, Justinianus, és neje, Theodóra megrendelései
terjesztették el a maradék birodalomban, de sosem feledték el, hogy maguk is
megírták az üzeneteiket s a nekik tetsző, illetve kívánatos történeteket. -
állítja a szerző, akit jelenleg Géczi Jánosnak neveznek, bár hívhatnák Cholnoky
Viktornak, szólíthatnák a bizánci Prokopiusnak, esetleg Romanosznak, avagy annak
a déltengeri viharnak, amely a fölkavart hullámokkal betűket ír a fövenyre, hogy
a szöveget onnan menten lemossa. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás Kiadási év:
2009 Terjedelem: 120 oldal
Adatlap
Ár: | 2.125 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2024.11.26 |
Eddig megtekintették 56 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "ANEKDOTA - TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE 5. " című hirdetést látja. (fent)