Szerző: Majtényi Balázs L?Harmattan Kiadó, 2010 Egy jogállamban a megfelelő és
tekintéllyel rendelkező intézmények kialakítása az első feladat ahhoz, hogy
mindenki számára lehetővé váljon a boldogulás, elérhetővé a jó élet. Ennek az is
része, hogy az egyének szükség esetén számíthassanak az alapjogvédő intézmények
következetes fellépésére. Ezeknek az intézményeknek különböző szerepe lehet:
részt vehetnek a jogvédelmi keretek kialakításában, az afelett való őrködésben,
illetve eseti jogvédelem nyújtásában is. A bizalom megléte kétségkívül szerepet
játszott abban, hogy az intézmények egykor, a Harmadik Köztársaság hajnalán
tekintéllyel bírtak. Talán az is elmondható, hogy ebben szerepet játszottak azok
a személyek is, akik a működéskezdetén az első alapjogvédelmi intézmények élén
álltak. Ha ez a bizalom mára megingott, akkor ennek oka a később az intézmények
élére kerülők munkájában is kereshető. Ugyanakkor, a kötetben tárgyalt alapjogok
példája azt mutatja, hogy már a kezdeti időkben is előfordult, hogy az
Alkotmánybíróság egy alapjoghoz nem megfelelő értelmezést társított (egészséges
környezethez való jog), illetve az is, hogy azt más alapjogokkal ellentétes
értelmezéssel látta el (jogképesség). Megtörtént az is, hogy maga az
alkotmányozó nem vette figyelembe az ország sajátos helyzetét (nemzeti és
etnikai kisebbségek jogai), amikor egy alapjogot átültetett a magyar
jogrendszerbe. Jelenleg az emberi jogi aktivizmus részbeni hiánya is az okok
között szerepel, amelyek az alapjogvédelmi hiányosságok kiküszöbölését és a
védelem továbbfejlesztését hátráltatják. A tartalomból: Bevezető Az egészséges
környezethez való jog Jogképesség versus alapjogi jogalanyiság A nemzeti és
etnikai kisebbségek jogai Végül: együtt a három jogosultságról A kötet adatai:
Megjelenés éve: 2010 Terjedelem: 124 oldal