Szerzők: Molnár László, Gábriel Róbert Dialóg Campus Kiadó, 2001 A morfológiai
kutatásokban a molekuláris biológiai és a klasszikusnak számító szövettani
módszerek kombinálásával teljesen új kísérleti eljárások (pl. immuncitokémia, in
situ hibridizáció) alakultak ki. A szerzők ezek elméleti hátterének és
gyakorlati fogásainak ismertetésére vállalkoztak. A könyv így nemcsak az
egyetemi, főiskolai hallgatók igényeit, hanem a kutatásokat végző orvosok,
állatorvosok, ill. laboratóriumi asszisztensek munkáját is hiányt pótlóan
segíti. Főbb témakörök: A vizsgálati anyag gyűjtése, kísérleti állatok műtéti
előkészítése, szervek, szervrészek eltávolítása, tárolása - A fénymikroszkópos
preparátumok készítésének alapelvei és gyakorlati fogásai - Az
elektronmikroszkópos mikrotechnika alapjai - Hisztokémiai eljárások - Fény- és
elektronmikroszkópos autoradiográfia - Immuncitokémia - Neuronális nyomjelző
molekulák - In situ hibridizáció - Mértékegységek, számítási táblázatok,
oldékonysági adatok, pufferoldatok, színezékek stb. A kötet adatai: Megjelenés
éve: 2001 Méret: B/5 Terjedelem: 550 oldal Kötés: keménytáblás Tartalom: A
fénymikroszkóp működése, típusai (Molnár László) 11 Elektromágneses rezgések 14
A látható fény tulajdonságai 14 Optikai vizsgálatokra használható egyéb
elektromágneses rezgések 17 Optikai lencsék 17 A fénymikroszkóp felépítése 21
Mechanikai alkotórészek 21 A mikroszkóp optikai alkotórészei 23 Az
elektronmikroszkóp működési elve, típusai (Molnár László) 39 Analítikai
elektronmikroszkópia 43 Mikroszkópos preparátumok készítése (Molnár László) 53
Natív vizsgálatok 56 A vizsgálati anyag rögzítése 60 A rögzítőszerek
csoportosítása, részletes jellemzése 65 Oxidálószerek 68 Fehérjedenaturáló
vegyületek 69 Egyéb, részben ismeretlen hatásmechanizmusú vegyületek. 70 A
kémiai rögzítés típusai, végrehajtása 70 Immerziós és perfúziós fixálások 71 A
fixálást befolyásoló tényezők 75 Az elektronmikroszkópiában leggyakrabban
alkalmazott pufferoldatok tulajdonságai 77 Fixálási műtermékek (artefaktumok) 81
Pufferoldatok és fixálók összeállítása. 83 Pufferoldatok 83 Fénymikroszkópos
fixálók 96 Elektronmikroszkópos fixálók összeállítása 105 Aldehidek 105
Aldehidkeverékek 107 A fixált anyagok kezelése 118 A fénymikroszkópos minták
kezelése 118 A mikrotómok 129 Paraffinmetszetek készítése 134 Praktikus
ismeretek 138 Az elektronmikroszkópos minták víztelenítése és beágyazása 141
Speciális víztelenítési módszerek 145 Beágyazóanyagok 146 London-gyanták 148 A
beágyazás technikai művelete, típusai 156 A műgyantába ágyazott anyagok metszése
(Gábriel Róbert) (félvékony és ultravékony metszetek készítése) 159 a metszetek
kontrasztosítása (Molnár László) 171 Fénymikroszkópos festések 173 A
paraffinmetszetek festés előtti és utáni kezelése 174 Szerves oldószerérzékeny
színezékekkel megfestett metszetek derítése, állandósítása 181 A mikroszkópos
színezékek 183 Általános festési eljárások 191 A citoplazmák kontrasztfestése
200 Speciális festési eljárások 203 A kötőszöveti struktúrák feltüntetése 213 A
kötőszöveti rostfestések alapelvei és gyakorlati fogásai 217 Kísérleti
protokollok 222 A porcszövet feltüntetése 247 A csontszövet feltüntetése 251
Neurohisztológiai módszerek 253 Gerinctelen állatok szöveteinek festési
eljárásai 266 Az elektronmikroszkópos metszetek kontrasztosítása 278 A félvékony
metszetek festése 278 Blokkfestés 281 Ultravékony metszetek festése 281
Autoradiográfia (Molnár László) 287 Izotóptechnikai alapfogalmak 290 Radioaktív
sugárzások és azok fontosabb tulajdonságai 290 Az autoradiográfiás kísérletekben
felhasználható izotópok 293 A sugárzás detektálására alkalmas fényérzékeny
anyagok 296 Autoradiográfia alkalmazása a biológiai kutatásokban 304 Klasszikus
hisztokémia (Molnár László) 307 Történeti áttekintés 309 A hiszto- és citokémia
fogalma 311 A hisztokémia módszertani problémái és speciális eljárásai 313
Kontrollok 313 Blokkolási eljárások 315 A nukleinsavak és fehérjék kimutatása
317 A nukleinsavak jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságai 317 Kísérleti
protokollok 322 A fehérjék jellemzése, csoportosítása 331 Kísérleti protokollok
336 A szénhidrátok kimutatása 349 A szénhidrátok csoportosítása, tulajdonságai
350 A szénhidrát-hisztokémiában alkalmazott módszerek 358 Kísérleti protokollok
362 Citokémiai módszerek 383 A lipidek kimutatása 389 A lipidek csoportosítása,
fizikokémiai tulajdonságai 389 A vizsgálati anyagok feldolgozása 395 A lipidek
kimutatására használható módszerek áttekintése 399 Kísérleti protokollok 405
Elektronmikroszkópos és immunhisztokémiai lehetőségek a lipidek kimutatására 419
Enzimhisztokémia és citokémia (Molnár László-Gábriel Róbert) 421 Az enzimek, az
enzim-szubsztrát reakció általános jellemzése 422 Az enzimek elnevezése,
csoportosítása 426 Enzimhisztokémiai alapfogalmak 427 Az enzimhisztokémiai
reakciók típusai 428 Kontrollok 430 Alkalmazás elektronmikroszkópra 430 Az egyes
enzimosztályokba tartozó, hisztokémiailag detektálható fontosabb enzimek 431 1.
Első enzimosztály: Oxidoreduktázok 431 2. Második enzimosztály: transzferázok
437 3. Harmadik enzimosztály: Hidrolázok 438 Kísérleti protokollok 444
Immuncitokémia (Gábriel Róbert) 469 Alapfogalmak 471 Direkt és indirekt
immuncitokémia 472 Az immuncitokémiában használt antitestek 474 A primer
antitestek típusai 474 A szekunder antitestek típusai 474 Tercier reagensek:
jelölő molekulák és komplexek 475 Preembedding és posztembedding technikák 480 A
preembedding technika fontosabb ismérvei és lépései 480 A posztembedding
technika fontosabb ismérvei és lépései 480 A reakció teljességének sikerét
biztosító technikák 481 Praktikus tanácsok 483 Az antitestek hígítása és
tárolása 483 Háttércsökkentés, a nem specifikus reakciók blokkolása 483
Kontrollok 484 Kettős és többes jelölések 485 Az immuncitokémia alkalmazása
elektronmikroszkópra 486 Az immuncitokémia alkalmazási területei 487 Kísérleti
protokollok 487 In situ hibridizáció (Molnár László) 495 Az in situ hibridizáció
érzékenységét meghatározó tényezők 498 Fixálás és szövetpreparálás 498 A próbák
jelölése 499 Lektin hisztokémia (Molnár László) 505 A lektinek általános
jellemzése 508 A lektinek eredete, csoportosítása 508 A lektinek szerkezete 508
A lektinek funkciója 509 A lektinek alkalmazásának előnyei 509 A
lektinhisztokémiai eljárásokkal kapcsolatos megjegyzések 511 Kísérleti
protokollok 512 A neuronális nyomjelző molekulák (Gábriel Róbert) 517 Az
axoplazmatikus transzport néhány jellemzője 519 Az idegsejtek projekcióinak
tanulmányozási lehetőségei 519 A nyomjelző molekulák típusai, detektálásának
lehetőségei 520 Aminosavak és transzmitter analógok 520 Kobaltsók és kobalt
komplexek 521 Enzimek, enzimkonjugátumok, lektinek és toxinok 521 Partikuláris
jellegű nyomjelző anyagok 522 Citoplazmatikusan transzportálódó fluoreszcens
festékek 522 Lipidoldékony fluoreszcens festékek 522 Transzneuronális transzport
523 Egysejtfeltöltés 523 Többes jelölések 524 A mikrosebészet alapelvei,
eszközei 524 Fotótechnika (Gábriel Róbert) 529 Fototechnikai alapfogalmak 531 A
negatív filmek alapvető tulajdonságai és típusai 531 A fekete-fehér pozitív
képek készítésének alapjai 534 A mikroszkópos felvételek készítésének technikája
534 A fekete-fehér negatív filmek előhívása 535 A fekete-fehér pozitív képek
készítésének gyakorlati fogásai 537 Az elektronmikroszkópos fényképek készítése
539 Irodalom 543 Tárgymutató 545