A politikai liberalizmus és a római katolikus tanítás összeegyeztetésére tett
kísérlet a 19. században Szerző: Gájer László Gondolat Kiadó, 2020 Akit érdekel
az eszmetörténet nemcsak intellektuális, hanem morális meghasonlottságot is
implikáló izgalma, az olvassa Gájer László könyvét, Acton Magyarországon talán
kevésbé ismert, de annál fontosabb műveinek bemutatását. Amikor a szellemi
szabadság vonzása és az intézményi kötöttségek szinte széttépik az embert, aki
autentikus módon mindkettőhöz hű kívánt maradni: liberálisként az államhatalom
korlátozását jelentő személyi szabadsághoz, katolikusként a hierarchia és a
hagyomány elfogadásához. Az ilyen végzetes dilemma döntéseivel senkit sem lehet
kielégíteni: a szabadelvű számára mindig kevésnek bizonyul a lelkiismereti
szabadság melletti elkötelezettség, míg a katolikus klérus képviselője
elégtelennek találja a tekintély előtti behódolást. Ritka élmény, hogy egy
komoly filológiai apparátussal bíró mű igazi lélektani krimi izgalmát is
nyújtsa. (Ludassy Mária) Lord Acton perfekcionista jellem volt. A tökéletességre
törekedett történészként, s épp ez a tökéletességre törekvés akadályozta meg,
hogy nagy műve, A szabadság története, megszülethessen. Túlságosan is sokat
követelt magától, és a világtól is; mindhiába. Így ránk maradt kiadott életműve
egy kudarc történetének dokumentumaiból áll ? egy fenséges kudarc története ez,
amely azonban így is rendkívül tanulságos olvasmány. Nemcsak a politika- és
teológiatörténeti részlettanulmányok adatgazdagsága, bonyolult összefüggésrendje
miatt, hanem azért is, mert az a szigorú morális mérce, amelyet nemcsak a
politika szereplői elé, hanem mindnyájunk elé állított, a mai olvasót is képes
zavarba hozni és elgondolkodtatni. Tökéletességvágya megvalósíthatatlan
idealizmus volt, mégis inspiráló: ?Azok közé tartoztam, akik kevesebbet
gondolkodnak azon mi van, mint azon, minek kellene lennie, akik feláldozzák a
valóságosat az ideális érdekében, az érdeket a kötelesség szolgálatában, az
autoritást a moralitással szemben?. (Hörcher Ferenc) John Emerich Edward
Dalberg-Acton, 1st Baron Acton (1834?1902) angol katolikus teológus, politikus,
történész és közíró. 1850-tol 1858-ig Münchenben végezte tanulmányait, ahol az
ismert katolikus pap és történész, Johann Ignaz von Döllinger (1799? 1890)
szárnyai alatt tanult teológiát és történelmet. Családjától örökölt katolikus
hitéhez, illetve whig politikai elköteleződéséhez mindvégig hű kívánt maradni.
Életművét a liberális és a katolikus eszmék összeegyeztetésére tett kísérlet
tette maradandóvá. Tudósított az I. Vatikáni Zsinatról a pápai tévedhetetlenség
ellen érvelve, főművét, A szabadság történetét soha nem írta meg, élete végén
pedig mintegy beteljesülésként élte meg a Cambridge-ben az újkori történelem
professzoraként töltött éveket. GÁJER LÁSZLÓ Született 1983-ban Szombathelyen.
Katolikus pappá szentelték 2008-ban Esztergomban. Aktív lelkipásztori évei után
jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának 2-es számú
Keresztény Bölcseleti Tanszékét vezeti, illetve tanít az Esztergomi Hittudományi
Főiskolán. A jelen kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és
Társadalomtudományi Karának Politikaelméleti Doktori Iskolájában 2020-ban
megvédett doktori értekezésének szerkesztett változata. A kötet adatai: Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 280 oldal