VÁRAK ÉS ERŐDTEMPLOMOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Szerzők: Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila Kossuth Kiadó, 2020 Ebben az
albumban a Kárpát-medence 150 jelentősebb várát, várkastélyát és erődtemplomát
mutatjuk be. Többségük tanúja volt a történelmi Magyarország zivataros
időszakainak, de vannak köztük olyanok is, amelyek soha nem láttak harcokat ?
így vagy úgy mindnek egyedi sors jutott. Közös bennük, hogy szükség esetén
védhetővé váltak az ellenség támadásaitól, a rablótámadásoktól, vagy a
megsarcolt jobbágyok dühétől. A Kárpát-medencei várépítészet évezredes múltra
tekint vissza. A történelmi Magyarország vármegyéit az állam megszervezésekor
általában egy-egy fontosabb, tekintélyesebb vár körül alakították ki. A
földvárakat és palánkvárakat a XI?XII. században kővárak váltották fel,
ekkoriban emelték az esztergomi várat és a budai királyi várat. A tatárjárás
tanulságait levonva IV. Béla felismerte, hogy eredményesen csak a mocsarak által
védett, vagy a magas hegycsúcsra épített erősségek tudnak ellenállni a
támadásoknak. Ekkor építtette többek között Visegrádot. Ezzel egy időben sok
királyi birtokot adományozott nemeseinek azzal a feltétellel, hogy emeljenek
várakat a jól védhető helyeken. A Kárpát-medencei várrendszer a XIII. század
végére szinte teljesen kiépült. Az Oszmán Birodalom előretörése idején nemcsak a
meglévő várakat erősítették meg, hanem Zsigmond királynak köszönhetően a
jelentéktelenebb várak átépítésével új végvárrendszer is kiépült a déli végeken.
Ugyanekkor az addig védtelen udvarházakat, püspöki székhelyeket és templomokat
is sorra kőfallal kerítették. A történelemből tudjuk, hogy végül mégis sok
várunk esett a török áldozatául. Később Rákóczi katonái is semmisítettek meg
erősségeket, megannyit pedig az Osztrák Haditanács parancsára robbantottak fel.
A háborúk elmúltával sok vár építőanyagát a lakosság saját gyarapodására
használta fel. Napjainkra a Kárpát-medencében egyre több várromot, várkastélyt
és erődtemplomot újítanak meg és tesznek látogathatóvá. Az erősségek a
Kárpát-medence kulturális örökségének részei, nagyszerű kirándulási célpontok,
ahol sokat tanulhatunk múltunkról és jelenünkről is. A kötet adatai: Formátum:
217 x 270 mm Kötés: keménytáblás, védőborító Megjelenés éve: 2020 Terjedelem:
176 oldal
albumban a Kárpát-medence 150 jelentősebb várát, várkastélyát és erődtemplomát
mutatjuk be. Többségük tanúja volt a történelmi Magyarország zivataros
időszakainak, de vannak köztük olyanok is, amelyek soha nem láttak harcokat ?
így vagy úgy mindnek egyedi sors jutott. Közös bennük, hogy szükség esetén
védhetővé váltak az ellenség támadásaitól, a rablótámadásoktól, vagy a
megsarcolt jobbágyok dühétől. A Kárpát-medencei várépítészet évezredes múltra
tekint vissza. A történelmi Magyarország vármegyéit az állam megszervezésekor
általában egy-egy fontosabb, tekintélyesebb vár körül alakították ki. A
földvárakat és palánkvárakat a XI?XII. században kővárak váltották fel,
ekkoriban emelték az esztergomi várat és a budai királyi várat. A tatárjárás
tanulságait levonva IV. Béla felismerte, hogy eredményesen csak a mocsarak által
védett, vagy a magas hegycsúcsra épített erősségek tudnak ellenállni a
támadásoknak. Ekkor építtette többek között Visegrádot. Ezzel egy időben sok
királyi birtokot adományozott nemeseinek azzal a feltétellel, hogy emeljenek
várakat a jól védhető helyeken. A Kárpát-medencei várrendszer a XIII. század
végére szinte teljesen kiépült. Az Oszmán Birodalom előretörése idején nemcsak a
meglévő várakat erősítették meg, hanem Zsigmond királynak köszönhetően a
jelentéktelenebb várak átépítésével új végvárrendszer is kiépült a déli végeken.
Ugyanekkor az addig védtelen udvarházakat, püspöki székhelyeket és templomokat
is sorra kőfallal kerítették. A történelemből tudjuk, hogy végül mégis sok
várunk esett a török áldozatául. Később Rákóczi katonái is semmisítettek meg
erősségeket, megannyit pedig az Osztrák Haditanács parancsára robbantottak fel.
A háborúk elmúltával sok vár építőanyagát a lakosság saját gyarapodására
használta fel. Napjainkra a Kárpát-medencében egyre több várromot, várkastélyt
és erődtemplomot újítanak meg és tesznek látogathatóvá. Az erősségek a
Kárpát-medence kulturális örökségének részei, nagyszerű kirándulási célpontok,
ahol sokat tanulhatunk múltunkról és jelenünkről is. A kötet adatai: Formátum:
217 x 270 mm Kötés: keménytáblás, védőborító Megjelenés éve: 2020 Terjedelem:
176 oldal
Adatlap
Ár: | 5.440 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2024.11.26 |
Eddig megtekintették 46 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "VÁRAK ÉS ERŐDTEMPLOMOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN" című hirdetést látja. (fent)