Szerző: Oláh Anna L?Harmattan Kiadó, 2015 Oláh Anna ? maga is marosvásárhelyi
fizikus ? tudomány-, iskola-, helytörténeti adatok sokaságát gyűjtötte egybe az
1800-as évek első felében nagy visszhangot kiváltott Bolyai-kemencékről. A kötet
három része betekintést ad Bolyai Farkas fél évszázados kemenceépítő
tevékenységébe. Ezt követően feltárja Bolyai Farkas kemencékkel kapcsolatos
tekintélyes mennyiségű iratának hihetetlen történetét, végül közreadja a
kibetűzött, értékelt, száz oldalnál is nagyobb terjedelmű hőtani kéziratot. A
mikrohullámú sütők és a légkondicionált lakóterek mindennapjaiból tanulságos
eljutni a hamuba sült pogácsától a kemencerakás fortélyaiig. Mindenütt tények,
dokumentumok, idézetek. Sajátos művészet ez, olvasmányosat, gondolatébresztőt
írni adatokból, levelekből, visszaemlékezésekből. Szerzőnek úgy sikerülhetett,
hogy évtizedes kézirat megfejtés, dokumentum összeillesztés során képes volt
átköltözni a vizsgált időszakba. Az igazi meglepetést az okozta, hogy a
Kemencze-tan iratait évtizedeken keresztül, mint elveszett hagyatékot
emlegették. Oláh Anna megfejtette azt a rejtélyt, hogy hol, hogyan ?kallódtak?
az iratok. Mindenhez a megfelelő forrást rendelve, ám mégis szépírói lendülettel
adja elő a szerző a magyaros slendriánságnak elképesztő mindenhatóságát. A
harmadik feladat Bolyai Farkas 1840-ből származó hőtanának ismertetése,
megvitatása, korszerűségének megállapítása. Nem volt könnyű ezeknek a jelzet,
számozás nélküli iratoknak a rendbe rakása, kibetűzése, majd tudománytörténeti
elemzése. Oláh Annának végül sikerült elérnie, hogy a szigorúan felépített
Bolyai kézirat érthető legyen. Jelentős kéziratot, ritka értékes és gondosan
kiválogatott tudománytörténeti anyagot tart kezében az olvasó. A három fejezet
közül az első a korral és Bolyai Farkassal is megismertet, bizonyítja a
kemenceépítés jelentőségét, benne Bolyai szerepét. A második fejezet a magyar
tudományos szervezés nagy kudarc-története, gyakran hátrányos helyzetünknek
számos okával és tanulságával. Végül a harmadik fejezet, a meg nem jelent, egybe
nem szerkesztett tankönyv, a Hőtan, amely remek összefoglalása a korabeli
tudományos igényeknek, egy tudománynak elkötelezett kemenceépítő remeke. Füstöss
László egyetemi docens BME Fizikai Intézet Fizika Tanszék a Fizikai Szemle
szerkesztője