Szerző: Veszprémi Nóra L?Harmattan Kiadó, 2015 A magyar romantika
képzőművészetét leggyakrabban a nagyszabású, fennkölt történeti festményekkel
azonosítják; olyan alkotásokkal, amelyek a nemzetet mint közösséget szólították
meg. Az egykorú műkritika fő vonulata ezt várta el a képzőművészettől ? de vajon
a kritikusok elvárásai egybeestek a közönség ízlésével? Mit tudunk a reformkori
közízlésről, és milyen egyéni befogadói stratégiák létezhettek a nemzeti
művészet elvárásrendszerének árnyékában? Ez a könyv a műélvezet olyan formáit
rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de
nem is az ?érdekmentesen tetsző? tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az
izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi
a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire
voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan
befolyásolták a műalkotások értelmezését. Szó esik a magyar romantika
?rettenetes? vonásairól, a romantikus művész lenyűgöző, de gyakran rémisztő
alakjáról, valamint arról, hogy a reformkori lapok hogyan vontak párhuzamot
szerelem és művészet között. Mindez pedig olyan képek elemzéséhez nyújt új
szempontokat, mint Barabás Miklós Galambpostája, Borsos József Elégedetlen
festője vagy Madarász Viktor A bujdosó álma című festménye. Veszprémi Nóra 2014
óta az ELTE Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti Intézetének oktatója.
Előtte a Magyar Nemzeti Galériában dolgozott szerkesztőként, majd
főmuzeológusként. PhD-disszertációját 2012-ben védte meg az ELTE BTK
Művészettörténeti Doktori Iskolájában. Kutatási területe a 19. századi magyar és
osztrák vizuális kultúra, különös tekintettel a nemzeti identitástudat
formálódásának képzőművészeti vonatkozásaira, illetve a biedermeier művészetére.
Könyve jelent meg Barabás Miklósról (2009) és Madarász Viktorról (2014); a
Magyar Nemzeti Galériában társkurátorként részt vett a Borsos
József-életműkiállítás (2009; Békefi Eszterrel, Aczél Eszter Krisztinával és
Farkas Zsuzsával), valamint a XIX. Nemzet és művészet: Kép és önkép című
kiállítás (2010; Király Erzsébettel és Róka Enikővel) megrendezésében.
Tanulmányai kiállítási katalógusok mellett a Művészettörténeti Értesítő, az Ars
Hungarica és az Art Bulletin hasábjain jelentek meg.