Szerző: Paksi Dániel L?Harmattan Kiadó, 2015 A személyes valóság fogalma a
személyes tudás mögött álló emergentista ontológiai meggyőződést fejezi ki.
Polányi Mihály a Személyes tudás című fő művében amellett érvelt, hogy az az
ideál, amelyet objektív tudásnak tekintünk, hamis ? nincs minden kétséget kizáró
tudományos módszer. Ebből azonban nem következik, hogy az emberi tudás
szubjektív lenne ? pl. mindössze relatív társadalmi konstrukció ?, ugyanis az
ember evolúciós gyökereinek köszönhetően olyan hallgatólagos képességekkel,
intellektuális és erkölcsi közszenvedélyekkel rendelkezik, amelyek képesek
föltárni számára az igazságot. Az emberi tudás ennek megfelelően se nem
objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Paksi Dániel Személyes valóság
című könyvében Polányi ún. posztkritikai filozófiáját követve amellett érvel,
hogy az emberi személyes tudás és személyes valóság a Földön végbement evolúciós
kiemelkedés eredménye, vagyis a tisztán anyagi kezdetekből evolúciós fejlődés
révén létrejött a tudással bíró emberi személy. Személyes valóságunk így nem
anyagi természetű, de nem is független saját anyagi, valamint emergens biológiai
és kulturális gyökereinktől, amelyek kijelölik szükségszerű emberi
nézőpontunkat, megszabják lehetőségeinket, és az igazság feltétlen kutatására
ösztönöznek bennünket. A személyes valóság fogalma ennek megfelelően egy köztes,
posztkritikai ontológiai meggyőződést fejez ki dualizmus és materialista
monizmus között.