Összegyűjtött esszék. Negyedik kötet Szerző: Fodor András Gondolat Kiadó, 2018
Költői-emberi érzékenysége, rendszeres és rendszerezett műveltsége, több
művészeti ágra kiterjedő tájékozottsága, folyamatos naplóírással edzett és
ellenőrzött emlékezete Fodor Andrást nemzedéke jelentős esszéírójává avatja. Az
életművét meghatározó ethosz a megőrzés kötelességében gyökerezik, ezt csak a
minőség követelményéhez, a mesterségbeli jártassághoz való ragaszkodása előzi
meg. Erkölcsi vezérelvei a hűség, a szeretet és a barátság. A hiteltelen
értékrendet bíráló szókimondása miatt késleltetések és törések nehezítik
pályáját, de igazságérzete nem egyezkedik a hivatalos pártossággal, előírt
doktrínák szolgai átvételével. Higgadt és békülékeny alaptermészete ellenére
fellázad a tartós erőfölényével visszaélő diktatúra cenzurális és publicisztikai
egyeduralma ellen. Egyszersmind szembehelyezkedik a mindenáron újító, divatos
modern és posztmodern ideológiákkal, a fedezet nélküli formalista mutatványokkal
is. A szándékosan félremagyarázottak, a méltatlanul mellőzöttek, a jobb sorsra
érdemes tehetségek útegyengetése lett esszéírásban is megtestesülő
magatartásának egyik mozgatórugója. A másikat ? pályakezdésétől haláláig ? az
információk elrejtése vagy ravaszul célzatos adagolása tette szükségessé. Fodor
senkit sem zár ki a szellem birodalmából, sőt időt és fáradságot nem kímélve
maga hoz létre és működtet fórumokat, közösségeket, baráti csoportokat ?a közös
irgalom, eszméletünk minden csodája? terjedésének és általános tekintélyének
közegéül. Csűrös Miklós Fodor András (Kaposmérő, 1929. február 27. ? Fonyód,
1997. június 27.) Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró. Kaposváron
érettségizett 1947-ben. Még gimnazistaként verse jelent meg a pécsi Sorsunkban.
Első kritikusaként osztályfőnöke, Takáts Gyula költő segítette a pályakezdésben.
Érettségi után a pesti bölcsészkarra és az Eötvös Kollégiumba is felvételt
nyert, így került Fülep Lajos tanítványi körébe, és találkozott az angol Colin
Masonnel, későbbi Bartók-kutatóval. E két meghatározó barátság verseiben is
fontos motívummá vált. Egyetemi és kollégiumi éveiben a Válaszban jelentek meg
versei. 1949- ben a folyóiratot betiltották, 1950-ben megszüntették ?
diákszállóvá alakították ? az Eötvös Kollégiumot is. 1951-ben orosz?könyvtár
szakon szerzett diplomát, de 1954-ig csak műfordítóként maradhatott kapcsolatban
az irodalommal. Versei 1954-től jelentek meg újra a Csillagban, melynek 1956-ig
munkatársa lett. 1958-ban második kötetét politikai bírálat érte, két-három évre
újra kiszorult az irodalmi életből. 1959- től az Országos Széchényi Könyvtár
munkatársaként dolgozott. Könyvtárosként, mint az Új Könyvek periodika alapító
szerkesztője, költőként pedig számtalan irodalmi társaság, kuratórium és kör
vezetőségi tagjaként vált az irodalmi élet minden területét ismerő szereplőjévé,
szervezőjévé, pályakezdők támogatójává. Fél évszázadot átfogó naplója fontos
irodalomtörténeti forrás, esszékötetei nyitottságát tanúsítják a
társművészetekre, műfordításkötetei a kortárs európai költészet jelentős
tolmácsolójává avatták. Budapesten élt, de verseket pályája második felében már
csak onnét kiszakadva, Fonyódon tudott írni. Élete végéig ápolta kapcsolatát
szülőföldjével, 1973- tól a kaposvári Somogy rovatvezetőjeként dolgozott ?
Budapesten, 1983-tól, a Kortárs szerkesztőjeként. 1981?1986 között a Magyar
Írószövetség alelnöke, majd a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító
tagja volt. Fodor András megjelent esszékötetei: A nemzedék hangján (1973)
Futárposta (1980) Szó, zene, kép (válogatott és új esszék, 1983) Szülöttem föld
(1990) A révkalauz lámpái (1994) Szomjúság zenére (1997) Kulcsolt vállak
tengelye (2014) Megfejtett párhuzamok (2015) Utam a zenéhez (2016) Tematikus
kötetek, monográfiák: Szólj költemény (1971, 1975) Szemtől szemben: Igor
Sztravinszkij (1976) Vallomások Bartókról (1978) Így élt József Attila (1980) A
kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2018 Terjedelem: 364 oldal