Szerkesztette: Horváth Judit Gondolat Kiadó, 2015 Mielőtt a görög sereg tengerre
szállna, hogy háborúba induljon Trója ellen, a fővezérnek, Agamemnónnak fel kell
áldoznia lányát, Iphigeneiát az aulisi kikötőben. Ám van olyan történet is,
amelyben a lányt megszánja Artemis istennő, és egy szarvast küld helyette. A
világszép Helenét hol Aphrodité istennő ajándékozza Parisnak, a trójai
királyfinak hálából, amiért ő kapta a legszebb istennőnek járó aranyalmát, hol
meg Paris rabolja el férjétől, a spártai Menelaos királytól. A szirének, akik
varázslatos énekükkel halálba bűvölik a közelükbe tévedő hajósokat, hol fiatal
lányok, hol meg különös szárnyas lények. Ugyanazt a mítoszt az egyik költő így
meséli, a másik másképp, fantáziája és mesélőkedve szerint. A történetek
többnyire számunkra láthatatlanul változnak, de olykor rajtakapjuk a költőt,
amint éppen átalakítja a hagyományos mítoszt. A mítoszmesélés nem korlátozódik
az irodalomra: mítoszokat mesélnek a vázafestők vagy az épületek szobordíszeinek
alkotói is. A mítoszok képi megfogalmazásában is nagy szerepet játszik az alkotó
fantázia, miközben érvényesülnek a kép saját törvényei is. Míg az Odysseiában
Homéros nem említi, hogy a sziréneknek van-e szárnyuk, vagy nincs, a vázafestő
vagy a szobrász a képi ábrázolás lényegéből fakadóan ezt nem teheti meg, hiszen
a kép nem tudja nem megmutatni a szirének alakját: egy képen a szirének vagy
emberi alakot viselnek, vagy szárnyas lények. A kötetben olvasható tanulmányok
középpontjában a görög mítoszok irodalmi és képi ábrázolásainak párhuzamos
elemzése áll. A szövegek szerzői egyéni nézőpontból, de közös kiindulópontból, a
fentiekhez hasonló szempontok alapján vizsgálnak számos mitikus elbeszélést és
mitikus tárgyú képet. A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 332 oldal