Szerző: Karinthy Ferenc Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007 Jó állapotú használt könyv.
Apám, aki utolsó éveit kivéve, sikeres és boldog életet élt, úgy emlékezett,
hogy 1945?48 között volt a legboldogabb. Ehhez a Budapesti tavasz hőseinek
szilaj fiatalsága és élni akarása is hozzájárult. A történet őszinte pátoszába
ugyanis apám a saját ifjúságát is beleírta. Áttételesen a feleségével, vagyis
anyámmal történt megismerkedését is. Közös bujkálásukat, a dekkolást, de még a
baráti hecceket is. Apám egész életműve a túlélésről szól. Arról, hogy trükkel,
csellel, ravaszsággal, de túl lehet élni, túl kell élni még a szörnyűségeket is.
Apám anyjának, Böhm Arankának például nem sikerült. Zalaegerszegről vitte a
marhavagon Auschwitzba. Ez is ott lüktet a történet mögött. Cini ifjú társaságát
már más fából faragták. Ennek a pesti polgári értelmiségi körnek az a képesség
is megadatott, hogy játékkal, rafinériával, vagánysággal, olykor pajzánsággal
győzve le akár a tragédiát is, a múltjuktól is röhögve búcsúzzanak. A Budapesti
tavasz című filmet 1955-ben a felszabadulás tizedik évfordulóján mutatták be. A
filmplakáton Gábor Miklós és Gordon Zsuzsa ölelkezik. Kibomló szerelmük mögött a
romos város, a semmibe zuhanó ablakaival. A főszereplőt Jutkának hívják. Cini a
regény írásakor adoptálta a nővéremet, Jutkát. A családi események is beépültek
az írásaiba. Ahogy az egész élete. Ez is a ?szellemidézés? egy darabja.
(Karinthy Márton)