MINDENKI VÁGYIK A TUDÁSRA, DE AZ ÁRÁT SENKI SEM AKARJA MEGAD
Az oktatás financiális háttere a középkorban és a kora újkorban Szerkesztette:
Haraszti Szabó Péter ? Kelényi Borbála ? Simon Zsolt Martin Opitz Kiadó, 2019 A
címben szereplő Iuvenalis-idézet nagyon érzékletesen mutatja be, hogy már
évszázadok óta mily nehézségeket okoztak a tanulásra rakodó költségek. Fizetni
kellett ugyanis a tan- és vizsgadíjat, néha könyveket kellett vásárolni (a
könyvnyomtatás előtt meglehetősen drágán), és ha a diák egy lakhelyén kívüli
iskolát látogatott, pénzbe került az oda- és visszaút, a szállás, az étkezés,
esetenként a ruházkodás is. Nem egy esetben a tanulás ideje alatti
jövedelemkiesést is figyelembe kell venni a kiadások kérdésének boncolgatásánál.
Jelen kötet az első olyan nagyobb arányú vállalkozás Magyarországon, amely a
középkori és kora újkori tanulás pénzügyi hátterét elemzi. Abból a
meggondolásból ajánljuk a kedves olvasó figyelmébe e kilenc esettanulmányt
tartalmazó kötetet, hogy az oktatás anyagi alapjának vizsgálata nem egy
jelentéktelen történetírói feladat. Hiszen a financiális lehetőségektől és azok
kihasználásától függött, hogy hányan, hol és mennyi ideig tanul(hat)tak a
felsőoktatásban, amely nemcsak a művelődés-, hanem a társadalomtörténet
szempontjából is egy jelentős kérdés. Ugyanis sokak számára a tanulás a
társadalmi felemelkedés majdhogynem egyedüli eszközének számított, másrészt a
kiművelt emberfők száma és minősége egy egész nemzet sorsát befolyásolhatja. A
tanulmányokban felmerült problémák pedig rávilágítanak arra, hogy már az ókortól
kezdve mind a mai napig ugyanazok a kérdések (hogyan, miből és hova?)
foglalkoztatják a tanulni vágyó fiatalokat és hozzátartozóikat egyaránt. A kötet
adatai: Formátum: 16,3x23,5x0,9 cm Kötés: papírkötés Megjelenés éve: 2019
Terjedelem: 168 oldal Tartalom: Draskóczy István: Bevezetés. Az egyetemek
gazdálkodásáról Gulyás László Szabolcs: Literátus szerepek ? literátus
egzisztenciák. Középkor végi írástudók a rurális térben Haraszti Szabó Péter:
Pénz beszél? Magyarországi peregrináció és a három nagy közép-európai egyetem a
15. század elejéig Lovas Borbála: Itáliai unitárius peregrinusok levelei és
kiadásai a 16. századi Heidelbergben és Padovában: Kornis György és Bogáthi
Miklós Molnár Dávid: Egy ezüstcsempész kanonok? Várdai István itáliai
peregrinációs költségei (1448?1449) Novák Veronika: A diákok Paradicsoma?
Nagyvárosi infrastruktúra és egyetemi megélhetés Párizsban a 15. században F.
Romhányi Beatrix: Egyetemjáró szerzetesek a késő középkori Magyarországon (Ki,
hova és miből?) Szabó András: A wittenbergi magyar coetus pénzügyei Szende
Katalin: Donatio ? educatio ? remuneratio. Tanulásra vonatkozó adományok a
középkori pozsonyi végrendeletekben
Haraszti Szabó Péter ? Kelényi Borbála ? Simon Zsolt Martin Opitz Kiadó, 2019 A
címben szereplő Iuvenalis-idézet nagyon érzékletesen mutatja be, hogy már
évszázadok óta mily nehézségeket okoztak a tanulásra rakodó költségek. Fizetni
kellett ugyanis a tan- és vizsgadíjat, néha könyveket kellett vásárolni (a
könyvnyomtatás előtt meglehetősen drágán), és ha a diák egy lakhelyén kívüli
iskolát látogatott, pénzbe került az oda- és visszaút, a szállás, az étkezés,
esetenként a ruházkodás is. Nem egy esetben a tanulás ideje alatti
jövedelemkiesést is figyelembe kell venni a kiadások kérdésének boncolgatásánál.
Jelen kötet az első olyan nagyobb arányú vállalkozás Magyarországon, amely a
középkori és kora újkori tanulás pénzügyi hátterét elemzi. Abból a
meggondolásból ajánljuk a kedves olvasó figyelmébe e kilenc esettanulmányt
tartalmazó kötetet, hogy az oktatás anyagi alapjának vizsgálata nem egy
jelentéktelen történetírói feladat. Hiszen a financiális lehetőségektől és azok
kihasználásától függött, hogy hányan, hol és mennyi ideig tanul(hat)tak a
felsőoktatásban, amely nemcsak a művelődés-, hanem a társadalomtörténet
szempontjából is egy jelentős kérdés. Ugyanis sokak számára a tanulás a
társadalmi felemelkedés majdhogynem egyedüli eszközének számított, másrészt a
kiművelt emberfők száma és minősége egy egész nemzet sorsát befolyásolhatja. A
tanulmányokban felmerült problémák pedig rávilágítanak arra, hogy már az ókortól
kezdve mind a mai napig ugyanazok a kérdések (hogyan, miből és hova?)
foglalkoztatják a tanulni vágyó fiatalokat és hozzátartozóikat egyaránt. A kötet
adatai: Formátum: 16,3x23,5x0,9 cm Kötés: papírkötés Megjelenés éve: 2019
Terjedelem: 168 oldal Tartalom: Draskóczy István: Bevezetés. Az egyetemek
gazdálkodásáról Gulyás László Szabolcs: Literátus szerepek ? literátus
egzisztenciák. Középkor végi írástudók a rurális térben Haraszti Szabó Péter:
Pénz beszél? Magyarországi peregrináció és a három nagy közép-európai egyetem a
15. század elejéig Lovas Borbála: Itáliai unitárius peregrinusok levelei és
kiadásai a 16. századi Heidelbergben és Padovában: Kornis György és Bogáthi
Miklós Molnár Dávid: Egy ezüstcsempész kanonok? Várdai István itáliai
peregrinációs költségei (1448?1449) Novák Veronika: A diákok Paradicsoma?
Nagyvárosi infrastruktúra és egyetemi megélhetés Párizsban a 15. században F.
Romhányi Beatrix: Egyetemjáró szerzetesek a késő középkori Magyarországon (Ki,
hova és miből?) Szabó András: A wittenbergi magyar coetus pénzügyei Szende
Katalin: Donatio ? educatio ? remuneratio. Tanulásra vonatkozó adományok a
középkori pozsonyi végrendeletekben
Adatlap
Ár: | 1.990 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2024.11.16 |
Eddig megtekintették 31 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "MINDENKI VÁGYIK A TUDÁSRA, DE AZ ÁRÁT SENKI SEM AKARJA MEGAD" című hirdetést látja. (fent)