Szerzők: Görföl Jenő, Kovács László Nap Kiadó, 2019 A Felvidék tele van
csodálatos műemlékekkel, építményekkel, templomokkal. Utóbbiak egy része az
Árpád-házi királyok uralkodása alatt épült, ezek múltunk olyan emlékei,
amelyeket bárki felkereshet, megtekinthet. A felvidéki bányavárosokban is több
olyan emlék van, amely a magyar középkorból maradt ránk. Ebből a csodálatos
kivitelezésű albumból az is kiderül, hogy a városok kialakulása Magyarországon,
így a Felvidéken is a középkorban kezdődött, amelyek a királyi és püspöki várak
alatt létesült településekből jöttek létre. II. András bányaművelés céljából
thüringiai telepeseket hívott az országba, IV. Béla a tatárjárás után érkező
hospeseknek több helyen városi kiváltságokat adott, a felvidéki városok közül
Selmecbánya 1245-ben, Besztercebánya 1255-ben, Gölnicbánya 1246-ban, Igló
1271-ben kapott városi kiváltságokat. A bányászat és a bányavárosok fejlődése az
Anjou-házi uralkodók idején élte virágkorát. Károly Róbert és Nagy Lajos
uralkodása alatt több városi kiváltságot élvező település polgársága
bányaművelési monopóliumot kapott, aminek köszönhetően csak a királynak fizettek
adót. Szabad királyi bányavárossá vált Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya,
Bakabánya, Újbánya, Libetbánya és a Selmecbányából kivált Bélabánya. Úgynevezett
szabadalmazott királyi bányaváros lett Nagy Lajos idejében Igló, Mátyás alatt
Gölnicbánya és Szomolnok. Földesúri függésben lévő bányaváros lett Rozsnyó és
Csetnek. Ezeknek a városoknak a középkorban megépültek a templomai is. A Szent
Katalin-templom az egyik legszebb középkori emlék - amely Selmecbányán
tekinthető meg napjainkban is.