Tanulmányok a XVIII. századi magyarországi könyvtárak történetéhez Szerző: Monok
István Kossuth Kiadó, 2018 A Magyar Királyságnak és az Erdélyi
Nagyfejedelemségnek egy új európai rendezést követően (utrechti béke, 1713) ? a
Német-Római Birodalmon belül, nem független királyságként, a török kiűzése, a
Thököly Imre, majd a II. Rákóczi Ferenc vezette Habsburg-ellenes felkelés és
szabadságharc után ? vesztett helyzetben kellett elkezdenie az ország
újjáépítését. Úgy, hogy az Európa nyugatibb feléről érkező modernizálási szándék
ambivalens érzések mentén, és csak részben valósult meg. A mindenki által
üdvözölt változások mellett ugyanis a külső hatalom kiterjesztésének nem is
nagyon leplezett kísérlete, sokszor gyakorlata, visszatetszést keltett azokban a
vezetőkben is, akik egyébként Habsburg-pártiak és katolikusok voltak. A lakosság
kulturális színvonalát minden erő emelni akarta, érdekükben állt. Nem volt
mindegy azonban, hogy ezt kinek sikerül megvalósítani, és milyen szellemben. A
bécsi udvarnak, vagy a magyar és erdélyi rendeknek? Utóbbiakon belül a
főuraknak, vagy valamelyik egyháznak? Az összefogás mellett működött egyfajta
konkurencia is, hiszen az ország fizikai és szellemi újjáépítését elősegítők
társadalmi presztízse méltán emelkedett. A könyv, a könyvtár, az olvasás olyan
eszköze volt a modernizációnak, amely mentalitás meghatározó erővel bírt, hiszen
a könyvtár a potenciálisan megszerezhető ismeretek tára. Olyan ismereteké,
amelyek tanúskodnak, emlékeztetnek, tanítanak. A kötet a XVIII. századi könyves
világban bekövetkezett változások epizódjait villantja fel. A kötet adatai:
Formátum: 135 x 205 mm Megjelenés éve: 2018 Terjedelem: 304 oldal